A betegek nagy része hajlandó lenne fizetni azokért a vizsgálatokért, amelyekre ma heteket, hónapokat kell várni, feltéve, hogy néhány nap alatt elérhetők – derül ki abból a kutatásból, amelyet az Első Magyar Egészségügyi Marketing Kft. megbízásából a Szinapszis Kft. készített. Míg mammográfiára, röntgenre vagy ultrahangra általában egy-két hetet kell várni, addig a CT-és MR-vizsgálatok esetében ez több mint egy hónap is lehet. (Hallani több hónapos várakozási időről is, ezek az esetek azonban nem jelennek meg a statisztikákban.) Egy-két hetes várakozás: ez az a határ, amely a betegek nagy részénél még elfogadható, míg a két hónapnál hosszabb várólistát már nagy arányban utasítják el. A betegek fele a várakozás csökkentése érdekében vállalná a fizetős diagnosztikai szolgáltatást, s úgy gondolja, hogy ezek esetében a minőségnek is magasabbnak kellene lennie. A várólistás betegek 63 százaléka fontosnak tartja, hogy értesüljön arról: az állami mellett van térítéses vizsgálat is, hiszen akkor el tudja dönteni, akar-e vagy tud-e fizetni érte. A magánorvosok páciensei körében ezt még többen tartják fontosnak.

Legkevésbé a fiatal, magasabb jövedelmű iskolázottak hajlandók várni a diagnosztikai vizsgálatokra, nyolcvan százalékuk lenne hajlandó fizetni azért, hogy egy-két napon belül hozzáférjen a leleteihez. A betegek nemcsak maguknak, hanem gyermekük vagy – különösen a fiatalabbak körében –szüleik részére is fizetnének a CT-ért vagy MR-ért.

A kutatás készítői a szakorvosok véleményére is kíváncsiak voltak. A megkérdezett orvosok több mint háromnegyede a lehetőséget hasznosnak tartja, hiszen úgy gondolja, hogy ezáltal rövidül a várakozási idő, hamarabb kézhez kapja a leletet, így gyorsabb diagnózis születik. Az orvosok egy része úgy ítéli meg, hogy nincs probléma a várakozási idővel, más részük pedig etikai okokból nem szívesen ajánlja a fizetős szolgáltatásokat. Mivel a jelenlegi tb-finanszírozású rendszerben a vizsgálatok száma korlátozott, az orvosok úgy gondolják, hogy a jövőben nőni fog a betegek által kért önköltséges vizsgálatok száma.

Tévhit, hogy az egészségügyi ellátás ingyen van: az európai lakossági egészségfelmérés (ELEF) 2010-ben publikált adatai szerint a háztartások közvetlen egészségügyi kiadása 685,9 milliárd forint, ez évente 180 ezer forint háztartásonként. Hálapénzre a lakosság több mint 76 milliárd forintot költött – derül ki egy másik kutatásból.

Gigaigények

Évente háromezermilliárd forintnyi szolgáltatásra tartanak igényt a páciensek az állami egészségügyi rendszertől, ám az állam ennek csak egy részét képes finanszírozni – állította Lantos Zoltán, a GfK Hungária igazgatója a Magyar Egészségkommunikációs Egyesület néhány héttel ezelőtti konferenciáján. Szerinte ma egymillióan lehetnek az országban, akik valószínűleg aktív egészségbiztosítási tagként rendszeresen magán-egészségügyi szolgáltatást vesznek igénybe, és összességében sok százmilliót költenek egészségük helyreállítására.

Évente 17–35 százalékkal nő a magánszolgáltatásokat vásárlók aránya, s tavaly 28 százalékuk többet költött egészségére, mint egy évvel korábban.