A fuvarszolgáltatást nyújtókat az átlagosnál is jobban érinti a benzinár drasztikus emelkedése, emiatt jelentősen csökkent az eredményük, hiszen az üzemanyag drágulására nem reagált a főváros, a tarifaplafon évek óta változatlan. Ez azonban csak az egyik oka a költségnövekedésnek: a forintárfolyam utóbbi években tapasztalt gyengülése miatt a taxisok által – jellemzően hitelre – vásárolt gépkocsik lízingdíja az egekbe szökött. – Ez a benzintarifával együtt már valóban nehezen kitermelhető költségszintet jelent a sofőröknek – fejtegette a Népszabadságnak a Rádió Tele5 Taxi vezetője, Horváth Csaba. Emellett a szervizszámlák emelkedése is rontja az eredményt, ráadásul a főváros nagymértékben emelte az éves drosztdíjakat – hangzik a panasz taxis körökben.

Dióslaki Gábor, a Budapest Taxi ügyvezetője mindehhez hozzátette: a taxisok költségeinek döntő részét kitevő autóamortizáció és az üzemanyagköltségek a nemzetközi folyamatokat követik, amit azonban az utasok vásárlóerejéről már nem lehet elmondani. – Az sajnos messze elmarad a nyugat-európai átlagtól – mondja.

A csökkenő vásárlóerő miatt ráadásul az utazási szokások is átrendeződtek. Pontos számokat nem mondtak lapunknak a megkérdezett társaságok, csak annyit jeleztek, hogy a hitelválság óta markánsan csökkent a taxit igénybe vevők száma, és ezzel együtt az utak hossza is rövidült. Egyre gyakoribbak a „csak ide, a következő megállóig” szóló utak. Az is új jelenség, hogy a vállalatok jobban odafigyelnek a munkavállalók hivatalos ügyben tett taxis utazásaira, költségeire. Sok helyen, ahol ezt korábban rugalmasabban kezelték, ma már csak este tíz után adnak taxis csekket a hazautazó dolgozóknak.

A piacot az elmúlt években tapasztalt nagy konkurenciaharc is megváltoztatta. Megjelentek a rendkívül alacsony tarifák, amivel sikerült elhappolni a hagyományos viteldíjakat alkalmazó taxis cégek utazóközönségének egy részét. Az olykor irreálisan alacsony díjak ezen kívül új ügyfeleket is behoztak a piacra: a középiskolások, főiskolások, egyetemisták számára is megfizethetővé vált a taxizás. Igaz, ők egyáltalán nem mondhatók állandó, rendszeresen visszatérő partnernek, ez csak alkalmi ügyfélkör.

Menekülőtevékenység

A fővárosban a telefonos címrendelések száma 800 ezer és egymillió között szóródik havonta, legalábbis szakmai körökben ennyit becsülnek.

Budapesten 4200-4500 taxis dolgozik valamely társaság égisze alatt, és nagyjából 1500 „mezítlábas” vállalkozó van. Az érdemi fuvarszervező társaságok száma nem haladja meg a tízet. Szakmai becslések és statisztikák szerint ez volt a helyzet a válság előtt is. Vagyis a krízis nem rostálta meg a mezőnyt. Dióslaki Gábor érdeklődésünkre elmondta: sokan abbahagyták a taxizást, ám jöttek helyettük mások. A taxizás menekülőtevékenységnek számít: akik más vállalkozásukba belebuktak, ebben próbálják ki újra a szerencséjüket.

Vélekedések szerint egyes társaságoknál a sofőrök húsz százaléka cserélődött az elmúlt néhány év alatt.