Azt azonban az eddig megismertek alapján is ki merték jelenteni, hogy az ilyen típusú ügyfélkapcsolatokban nem várható komoly változás. Úgy gondolják, hogy egy esetleges visszalépés presztízsveszteséget okozna a szolgáltatást nyújtó cégek számára, ebből a szempontból tehát kényszerhelyzetben vannak. Ráadásul az emberek Magyarországon igénylik az ilyen jellegű személyes segítséget, s ha nem kapják meg azt, amit elvárnak, akkor más cégekhez vándorolhatnak.

Megoldás lehetne, ha más típusú hálózatokra sikerülne átterelni a partnereiket. Elsősorban az internetalapú telefonálás jöhet szóba, ám a hazai internet-, de még inkább az okostelefon-penetráció ezt ma még nem teszi lehetővé. A szemléleten is sokat kellene változtatni, ami nem megy egyik napról a másikra. Sok esetben még azok is a telefont használják az ügyeik elintézésére, akiknek egyébként az internetalapú telefonáláshoz biztosítva van az infrastruktúrájuk.

A cég alkalmazottjainak telefonköltsége is fejtörést okoz. Közös a véleményekben, hogy nem lenne „fair”, ha az üzleti, vállalati hívások hamarosan megjelenő pluszterheit az alkalmazottakra hárítanák.

Az már más megítélés alá esik, hogy ezeket a telefonokat nemcsak a munka céljából használják, hanem magánjellegű hívásokat is bonyolítanak róluk. A megkérdezett ipari és hitelintézeti profilú vállalatok úgy vélték, itt muszáj lesz változásokat bevezetni. Elképzelhető, hogy egyes helyeken a benzinkártyákhoz hasonló rendszer épül ki – hangzott egy vélemény –, vagyis a munkaadó bizonyos célokra lebeszélhető „csomagokat” ad ki.