Az EU akar lenni az IMF
A parlamenti ülésterv alapján májusban még biztos nem kezdődhetnek el a hiteltárgyalások az Európai Bizottsággal és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF): a hitelnyújtó szervezetek előfeltételül szabták egyebek mellett a jegybanktörvény módosítását, ám az ülésterv szerint a május 21-e és 23-a közti ülésnapokon jut odáig a törvényjavaslat tárgyalása, hogy az esetleges módosítókról szavazhasson az Országgyűlés.
De nem csak a törvénykezési tempó miatt tűnik egyre inkább kétségesnek, hogy egy hónapon belül elkezdődjenek a tárgyalások. A gyors haladást hátráltatja az unió protokollja, amin kötelező végigpörgetni a Brüsszeltől zöld jelzést kapott ügyeket, mielőtt egy unión kívüli szervezettel (esetünkben ilyen az IMF) tárgyalóasztalhoz ülhet egy uniós tagállam. A nemrég bevezetett eljárás menetéről most tájékozódik a magyar kormány, ezért nem lehet egyelőre világos menetrendet felrajzolni a tárgyalások alakulásáról.
„Minden jel arra mutat, hogy leghamarabb júniusban, de inkább júliusban kezdődhetnek a tárgyalások” – mondta lapunknak megbízható forrásunk, aki szerint ősz előtt nem lesz megállapodás. „Ez lehet szeptember, de lehet november is” – mondta. Ez egybecseng azzal, amit Fellegi Tamás korábban a Világgazdaságnak mondott: a tárca nélküli miniszter a felmerült lehetséges időpontok közül az őszt nevezte meg reálisnak.
A júliusi start időzítése azért nem szerencsés, mert az EU intézményeiben augusztusban tartják a nyári szünetet. Vagyis amint elkezdődnének a tárgyalások, máris fel kellene függeszteni azokat. Ez pedig azt vetíti előre, hogy ősz elején nem fog megszületni a megállapodás.
Ami a vitás kérdéseket illeti, a forrásaink által elmondottak alapján a magyar kormány számít arra, hogy a jegybank ügye újra előkerül. Hiába fogadja tehát el a parlament a módosítócsomagot, ezzel teljesítve Brüsszel előzetes elvárását, a konkrét egyeztetéseken bizonyosan téma lesz a jegybanki fizetés, az eskü, illetve a monetáris tanács bővítése és az új alelnök. „Valószínűleg az asztalra kerül az MNB-mappa, az Európai Központi Bank és az IMF nagyon nyomja ezt” – mondta a tárgyalások folyamatára rálátó nyilatkozónk, aki szerint a kormány kész akár engedni is, s teljesíteni az elvárásokat, például az elnöki fizetés kapcsán. „Ősszel már közel leszünk a jegybanki vezetés cseréjéhez, az a pár hónap nem fog számítani” – utalt arra, hogy a jegybankelnök és alelnökeinek a mandátuma jövő február-március táján lejár. „A lényeg, hogy végre a tárgyalóasztalnál üljünk, ezt akartuk, szerintünk ott kell megbeszélni az esetleges vitás ügyeket” – mondta forrásunk.
A hitel formájáról határozott elképzelése van a kormánynak, a lazább feltételekkel és kötöttségekkel elérhető elővigyázatossági hitelmegállapodást célozták meg, de ehhez lesz még egy-két szava a hitelnyújtóknak. Úgy tudjuk, az Európai Uniótól olyan jelzés érkezett a kormányhoz, hogy nagyobb összeggel szállna be a hitelkeretbe, mint a valutaalap. Eddig az volt a gyakorlat, hogy az IMF hitele tette ki a nagyobb részt. Az uniós igény hátterében az állhat, hogy ha nem elég nagy a hitelprogram, akkor az IMF esetleg könnyebben belemenne az elővigyázatosságihitel-megállapodásba, ám kellően nagy program esetén ez már nem jöhetne szóba.
Ismét egyeztetnek a jegybankról
„Minket is meglepett, hogy a bizottság nem kért semmit Orbán Viktortól, illetve a magyar kormánytól a múlt heti találkozó alkalmával, simán engedett a korábbi feltételeiből a jegybanktörvény kapcsán” – mondta forrásunk, aki úgy látja, emögött az is állhat, hogy a bizottság átengedte a szakmai fórumok számára a kényes témák megvitatását. Ilyen jött létre az MNB-törvény vizsgálatára: a kormány és az MNB képviselői mellett az EKB, az Európai Bizottság és az IMF részvételével felálló ötoldalú testület első ülését két hete tartotta. Azóta nem jött hír a testületről. Az NGM szerint folyamatos a munka, rendszeresek az egyeztetések. A jegybanktól ellenben azt a tájékoztatást kaptuk, hogy nincs információjuk a következő tárgyalás időpontjáról és helyszínéről.
Információnk szerint a napokban videokonferencia keretében egyeztetnek a felek: a múltkor is egy ilyen előzte meg a frankfurti találkozót. Az NGM arra hívta fel a figyelmünket, hogy „mindig az előrehaladástól függ a soron következő egyeztetés időpontja és formája. E tekintetben a Bizottsági Kollégium döntése a kötelezettségszegési eljárásról különös jelentőséggel bír.” Mint ismert, a bizottság a jegybanktörvény ügyében lezártnak tekintette a kötelezettségszegési eljárást a múlt héten.
