Nem jött össze az adócsökkentés Orbánéknak

Az „adócsökkentés kormánya” alatt érezhető mértékben erősödik az adócentralizáció mértéke – derül ki a Széll Kálmán Terv (SZKT) második verziójából.

Miközben szóban a közterhek mérséklésétől hangos a kormányzati kommunikáció, a Brüsszelnek elküldött anyagból világosan kiderül, hogy a ciklus elejéhez képest több teher szakad az adófizetők nyakába.

Egyértelműen növekedik például a jövedelmekre kivetett adó súlya a bruttó hazai termékhez viszonyítva. Míg tavaly a GDP 6,4 százalékát érték el ezek a befizetések, idén 6,9 százalékkal számol a kormány (fontos hangsúlyozni, egy stagnálásközeli makrokörnyezetben), majd a következő ciklus első esztendejére, 2015-re 7 százalékot jelez a Széll Kálmán Terv. Úgy, hogy közben a gazdaság éledezni kezd: a kabinet prognózisa szerint 2014-től 2,5 százalékos növekedésre van kilátás.

Az nem derül ki a tájékoztatásból, hogy a tehernövekedés miképpen oszlik meg az alkalmazottak és a vállalkozások között. A jövedelemadók között tartják nyilván a társasági adót, amit a cégek jövedelme szerint állapítanak meg. Mindenesetre a két évvel ezelőtti kormányzati ígéretek egyik adózói csoport terheinek növeléséről sem szóltak.

Nem lineárisan, de a ciklus folyamán a termelési és importadókból származó bevételek is nagyobb részét teszik ki a GDP-nek. Itt a csúcspont jövőre jön el 17,6 százalékkal, onnan lassan olvadni kezd az arány, de a 2015-ös 17,1 százalék is nagyobb, mint a tavalyi 16,6 százalék.

A miértekre nehéz választ találni a programban. Amit tudunk: a vállalatok esetében ugyan megszűnnek a jelenlegi ágazati különadók, ám helyükbe más elvonások lépnek, illetve egyéb terheik emelkednek (mint a Robin Hood adó esetében, ahol az adókulcs emelkedik, az adóalanyi kör pedig bővül). A telefonadó, illetve a pénzügyi tranzakciós adó együttesen a GDP 0,9 százalékával dobja meg a terhelést az SZKT szerint. Az is világos, hogy ebben a ciklusban már nem lesz egységes a társasági adó mértéke: jelenleg 10, illetve 500 millió forint adóalap felett 16 százalékos kulcs szerint adóznak a cégek, s bár már a ciklus elején szóba került az adó egységesítése, végül törvénybe foglalták, hogy csak 2015-től kerül erre sor.

– Azt bizonyosan meg lehet állapítani, hogy az adóteher nem enyhül a ciklus egészében, igaz, idénről jövőre 0,3 százalékpontos csökkenést tervez a kormány – mondja Vámosi-Nagy Szabolcs, aki szerint ekkora mértékű tehercsökkenést igazából nem éreznek meg az adózók. A rá következő két évben összesen 0,8 százalékpontos mérséklést tüntet fel a jelentésben a kormány, ám ezzel együtt sem jut vissza az adóterhelés szintje a tavalyira. A szakértő szerint számítani lehetett rá, hogy a válság miatt, illetve arra hivatkozva a kormány kihátrál korábbi ígéreteiből, hogy fedezni tudja az államháztartás finanszírozási igényeit. Más uniós tagországok konvergenciajelentései azt mutatják, hogy nem csak Magyarország szembesül ezzel a problémával. Átnézve például a román, a svéd és a cseh programokat, látszik, hogy Európában a korábbinál nagyobb mértékben számítanak az adóbevételekre. Nem mindenhol vezethető ez vissza konkrét adóintézkedésekre, a svédeknél például a gazdasági növekedés lassulása eredményezi, hogy nő az adóterhelés mértéke (vagyis az adóbevételek súlya a GDP-hez mérten).

A miénkhez hasonló gazdasági pozícióval rendelkező Romániában 2011 és 2015 között 18,8 százalékról 20,3 százalékra kapaszkodnak fel az adóbevételek (ők nem közöltek adatokat az adóteher változásáról), a nálunk jobb helyzetben lévő csehek egy százalékpontos növekedést terveznek ebben az időszakban, de az „éltanulók” közé tartozó svédeknél is 0,2 százalékkal emelkedik az adóterhelés.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.