Kínai szakértő figyeli a hitelük útját Budapesten
– A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) vezetése mielőbb szeretné érdemi tartalommal megtölteni azt az egymilliárd euró keretösszegű hitelmegállapodást, amelyet kedden írt alá a Kínai Fejlesztési Bank és az MFB – mondta lapunknak Nyiri János, a bank szóvivője. Hozzátette, mindkét fél nagyon aktív ez ügyben, a kínaiak például Magyarországon hagytak egy szakértőt, aki segíti és nyomon követi a hitelezési folyamatot.
A pénz csak meghatározott célokra költhető el, így a kínai érdekeltségű vállalatok magyarországi beruházásainak elősegítésére, a kínai–magyar kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésére, valamint a kínai kapcsolatokkal rendelkező magyar vállalatok beszállítói és kutatás-fejlesztési tevékenységének támogatására, illetve a kölcsönből a magyar kis- és középvállalkozások finanszírozására is jut pénz – áll az állami hitelintézet lapunkhoz eljuttatott közleményében. Ennél többet egyelőre nem közölt a bank. Nyiri János lapunknak azt mondta, amint lehetséges, azonnal nyilvánosságra hozzák a hitel részleteit. Hozzátette, mindenkinek az érdeke, hogy a pénz mielőbb elérhető legyen.
A pénzügyi együttműködési keretmegállapodás lehetősége egyébként tavaly nyáron vetődött fel először, amikor Ven Csia-pao (Wen Jiabao), a Kínai Népköztársaság miniszterelnöke és Orbán Viktor miniszterelnök tárgyalásokat folytatott a két ország közötti gazdasági és pénzügyi kapcsolatok fejlesztéséről. Közel egy év kellett ahhoz, hogy az elvi szándékból megállapodás legyen. Ennek a viszonylag hosszú átfutási időnek egyszerű oka van, jelesül, hogy Kína mindig nagyon alaposan megfontolja befektetési döntéseit, mielőtt konkrét projektekkel vagy szándékkal jelentkezne egy országban. Döntései előtt hosszasan tanulmányozza a lehetőségeket, a gazdasági és a politikai helyzetet. Az is jellemző a távol-keleti országra, hogy sosem jótékonykodik: mindig oda viszi a pénzét, ahol az a számára leginkább hasznos. Magyarország például földrajzi elhelyezkedése és uniós tagsága miatt is fontos Kínának, amely egy európai bázis kiépítésére törekszik.
Amikor Kína kormányzati szinten rábólint egy országra mint lehetséges gazdasági partnerre, vállalkozói szinten is jelentősen megélénkül az érdeklődés. A kínai miniszterelnök-helyettes, Li Ko-csiang (Li Keqiang) delegációjával egy időben 170 üzletember is érkezett Magyarországra, akik a napokban kétoldalú tárgyalásokat folytattak a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) által szervezett több mint 200 potenciális magyar partnercéggel – közölte lapunkkal a HITA. A megbeszélések és a kapcsolatkeresés elsősorban a biotechnológiát, a gyógyszeripart, az elektronikát, az élelmiszeripart, a mezőgazdaságot érintette, de érdeklődés mutatkozott az ingatlanfejlesztés, a feldolgozóipar és a megújuló energia esetében is.
Megkérdeztük a külgazdasági hivatalt, hogy a kedden bejelentett fejlesztések mellett vannak-e egyéb olyan kínai projektek, amelyek már megállapodásközeliek. Mint mondták, az érdemi tárgyalásokról és a folyamatban lévő ügyekről a partnerek kérésére nem adhatnak tájékoztatást.
Ami tehát jelenleg biztos, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és a Huawei alelnöke a távközlési hálózati berendezéseket gyártó kínai cég Magyarországon megvalósítandó európai logisztikai központjának létrehozásáról írt alá megállapodást, illetve a ZTE telekommunikációs céggel arról egyeztek meg, hogy a társaság mintegy tízmillió euró értékben európai, regionális hálózatkezelő központot hoz létre. A MÁV és a kínai vasúttársaság pedig a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret a Keleti pályaudvarral összekötő gyorsvasút-beruházás elősegítéséről állapodott meg.
Fejlődő kapcsolat
A Kínai Népköztársaság a legjelentősebb partnere Magyarországnak az Európán kívüli államok közül. A két ország közötti teljes forgalom (Hongkong, Makaó és Tajvan nélkül) 2011-ben 7,76 milliárd dollár volt. Magyarország teljes kivitelének 1,44 százaléka ment Kínába, ami az EU-tagállamokba, Oroszországba, az USA-ba, valamint az Egyesült Arab Emírségekbe irányuló exportot követően a legmagasabb érték – vagyis Kína fontos partnerünk.
