Az áram- és gázszolgáltatókon, illetve -elosztókon kívül a víz- és csatornaszolgáltató, valamint a települési hulladékkezelési közszolgáltatást biztosító társaságokra is kiterjesztené a Robin Hood-adót a kormány – derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) lapunk kérdéseire küldött válaszaiból.

A minap meghirdetett Széll Kálmán Terv 2.0 értelmében 2013-tól duplájára, a vállalati nyereség 16 százalékára emelik az „energiaellátók jövedelemadójának” nevezett Robin Hood-adót. Egyszersmind „egyes további közműszolgáltatásokra” is kiterjesztik azt. Az intézkedésektől összességében 55 milliárd forint többletbevételt várnak. Az adóból tavaly csaknem 17 milliárd forint folyt be a költségvetésbe – közölték lapunkkal. Alighanem az adónem nevén is változtatni kell tehát: hisz immáron nem csupán az energiacégeknek kell fizetniük.

Szakértők szerint a kormány érzékelhető törekvése a különböző profilú közműcégek egyre egységesebb kezelése. Míg korábban a gáz- és áramszolgáltatók szabályozásán volt érzékelhető némi összhang, addig a Fidesz-kormány először a távhőágazatot, majd fokozatosan a már említett víz-, csatorna- és hulladékkezelő társaságokat is igyekezett minél inkább egy kalap alá vonni. Ebbe beletartozna a családi rezsi jó részét kitevő tarifák egységes meghatározása is. Ezeket eddig javarészt a helyi önkormányzatok állapították meg, ilyformán meglehetősen tagoltak. A kormányzati erőfeszítések e tekintetben egyelőre hullámzó eredményt mutatnak.

Már kevesen emlékeznek rá, de 2008-ban, amikor a Gyurcsány-kormány eredetileg kivetette az akkor nyolcszázalékos Robin Hood-adót, nemcsak azt deklarálta, hogy az 2010-ig lesz érvényben, hanem azt is, hogy az adó bevételeit épületek és távhőrendszerek felújítására fordítják. Vagyis: az energiacégek pénzét energiatakarékosságra költik. Mi több, a Robin Hood-adóról szóló törvény címe is úgy hangzik: „a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről”. A 2010-től hatalomra lépő Fidesz – amely 2008-ban még határozottan ellenezte az adó bevezetését – nemcsak a 2010-es kivezetési ígéretet bírálta felül, hanem az eredetileg kitűzött célokat is.

Ezzel kapcsolatos felvetésünkre az NGM elismerte: a 2008. évi LXVII. törvény szerint az energiaellátók jövedelemadójából befolyt összeget valóban távhő-korszerűsítésre kell fordítani. A gazdasági válság azonban „elsöpörte ezt a lehetőséget” – írják. A törvény által megfogalmazott feladat ellátása ugyanakkor azóta is folyamatos, ugyanis az ország szén-dioxidkvótáinak eladásából származó bevételeket fordítják e célra az Új Széchenyi Terven (ÚSZT) keresztül.

A lakossági energiafelújításokat kezelő nemzeti fejlesztési tárca nemrég arról tájékoztatta lapunkat, hogy mostanában nem értékesítettek kvótákat, tehát egyelőre nincs kilátásban új pályázat. Az ÚSZT cégek-közintézmények számára elérhető, energiatakarékossági célú uniós forrásai tavaly óta szintén kiapadtak. A tárca ennek kapcsán felhívta a figyelmünket, hogy a kormány a rendszeren belül tavaly év végén 120 milliárd forintot csoportosított át épület-korszerűsítési célra. Ez viszont azóta is az Európai Bizottság jóváhagyására vár.