A Kúriához fordul jogorvoslatért az OTP
A bank ügyfelei egyrészt azt kifogásolták, hogy a kölcsön kezelési költségét devizában állapította meg a pénzintézet, emellett azt sérelmezték, hogymíg a hitel folyósításakor a devizavételi, addig a havi törlesztőrészletek kiszámításánál devizaeladási árfolyamon számolt az OTP.
Az előbbi kérdésben az ítélőtábla –az első fokon eljáró Békés Megyei Bíróság korábbi, az ügyfeleknek kedvező ítéletét megváltoztatva – úgy döntött, hogy a kezelési költség vizsgálatára a polgári bíróság jogköre nem terjed ki. Az indoklás szerint a kezelési költség a banki szolgáltatás ellenszolgáltatása, ezért a bíróság a tisztességtelen kikötés körében a kezelési költség ilyen meghatározását nem vizsgálhatja.
A törlesztőrészlet kiszámításánál alkalmazott árfolyam ügyében azonban az ítélőtábla helybenhagyta az elsőfokú döntést. E szerint tisztességtelen, hogy amikor a bank a hitelt folyósítja, akkor vételi árfolyamon számol, míg amikor a törlesztés történik, eladási árfolyamon. Így eleve többet kell az adósnak törlesztenie, vagyis olyan szolgáltatásért fizet, amelyet nem vesz igénybe, hiszen devizaeladás vagy -vétel nem történt. A bank és az ügyfél között kölcsönszerződés jött létre a pénz használatáról, melynek fejében a kölcsönvevő kamatot köteles fizetni. A határozat alapján a folyósítást és a törlesztést egyneműsíteni kell, mindkettőt devizavételi árfolyamon kell kiszámolni. A két árfolyam különbsége a döntés értelmében teljes egészében visszajár az adósnak.
A devizaalapú hitelek esetében a kétféle, tehát az eladási és a vételi árfolyam alkalmazása korábban általános banki gyakorlat volt. A parlament 2010 őszén – a pénzügyi felügyelet javaslatára – úgy módosította a hitelintézeti törvényt, hogy a pénzintézetek csak középárfolyamon (sajátjukon vagy a jegybankén) számíthatják ki a törlesztőrészletet. Az új szabály 2010 november végén lépett hatályba, azóta a bankok nem „nyerészkednek” az árfolyamon. (Ezt a kérdést korábban nem szabályozták.)
Csakhogy a Szegedi Ítélőtábla döntése visszamenőleges hatályú, vagyis a határozat szerint az OTP-nek vissza kell fizetnie az eladási és a vételi árfolyam különbözetét. Bár az ítélet írásos indoklása még nem ismert, nem tudni, hogy a bíróság mi alapján döntött, és ez mit jelent más ügyfelek esetében, de az ítélet alapján egyelőre úgy tűnik, hogy akár az összes devizahiteles pert indíthatna a bankja ellen. Sőt perelhetne akár az a 170 ezer egykori devizahiteles is, aki a rögzített árfolyamú végtörlesztést kihasználva fizette viszsza kölcsönét, vagy váltotta ki azt forinthitellel.
Az egyes ügyfelek esetében a vételi és az eladási árfolyam különbözete nem jelent különösebben nagy tételt, a differencia jellemzően két-három százalék volt, vagyis legfeljebb a korábban befizetett törlesztőrészlet ekkora hányadát lehet visszakapni egy sikeres pereskedés eredményeként. (Ez a banknak befizetett minden egymillió forint után 20-30 ezer forintot jelent.) A bankok esetében azonban, a több százezer devizahiteles ügyfelet figyelembe véve, ez már óriási tétel lenne. A pénzügyi felügyelet korábbi becslése szerint a két árfolyam közötti különbség a bankszektornak éves szinten 10-20 milliárd forint bevételt hozott, míg a Magyar Bankszövetség szerint inkább 20-30 milliárd forintról lehetett szó.
Mindent összevetve ez azt jelenti, hogy az egykori és jelenlegi ügyfelek akár 100-150 milliárd forintot is visszaperelhetnek a hitelintézetektől. Az OTP az elsőfokú eljárásban azzal érvelt, hogy a kikötéseket a bíróság érdemben nem is vizsgálhatja, mert ezek a szolgáltatás és ellenszolgáltatás összemérése szempontjából releváns tényezők, és a Ptk. szerint a kikötés ilyen esetben nem támadható meg. Érdemi vizsgálat esetén pedig a két kikötés nem tisztességtelen, megfelel a jó hiszeműség és a tisztesség elvárásainak. A devizaalapú kölcsön ügyleti kamata a forintalapú hitelekhez képest alacsonyabb, az adósok kedvező kondí ciók mellett vették fel a kölcsönt, és tisztában voltak az árfolyamkockázat hatásaival, amelyek akár kedvezők is lehettek volna – érvelt a pénzintézet.
Terjeszkednének
Azt reméljük, hogy a kormány még átgondolja a tranzakciós és a telefonadó bevezetését – mondta Csányi Sándor a bank pénteki közgyűlésén.
Az utóbbi is érintené a bankot, emiatt változhatnak az ügyfelek mobilbanki szokásai. Az elnök-vezérigazgató beszélt az IMF/EU-hiteltárgyalásokról is, mint megjegyezte: kedvező, hogy a kormány hitet tett a költségvetési hiánycélok betartása mellett. A megállapodás ugyanúgy érdeke a magyar bankrendszernek is – hangsúlyozta.
A közgyűlés döntése értelmében az OTP a tavalyi 20 milliárd után az idén 28 milliárd forintot fizet ki osztalékként a részvényeseinek. A bőkezűség nem jelenti, a bank lemondott volna arról, hogy felvásárlásokkal növelje jelenlétét, részesedését a régiós piacokon, ám egyelőre nem lát olyan célpontot, amelyet érdemes lenne megvenni.
