Új adókat szed be, és a családi támogatásokat fogja vissza a kormány
Mint ismert, csaknem 500 milliárd forintot, a felzárkóztatási források egyharmadát tartaná vissza az EU, hogy szankcionálja a háromszázalékos limitet folytatólagosan meghaladó állami túlköltekezést. Amennyiben elfogadható és végrehajtható programmal, a hazai össztermék (GDP) 0,5 százalékának megfelelő mértékben csökkentjük a költségvetés idei hiányát, az Európai Bizottság júniusi ülésén visszavonja a forrásmegvonásról szóló határozatát.
A kormány az 505 oldalon részletezett tervvel segíti megkönnyíteni a döntést s az idei évre vállalt 2,5 és a jövő évi 2,2 százalékos GDP-arányos költségvetési hiány teljesítését, miközben az államadósság csökkentését továbbra is prioritásként kezeli.
Azt nem a címlapon közölték, hogy átírják a 2012-es növekedési pályát, az idei büdzsét a kormány tavaly 0,5 százalékos növekedésre építette, amiről már akkor lehetett tudni, hogy teljesíthetetlen. Ezt a pillért kurtították meg 0,1 százalékosra, elfogadva a jegybank hasonló prognózisát.
A Széll Kálmán Terv első, tavaly márciusi ünnepélyes külsőségek közepette bemutatott változata után most a kormány hivatalos honlapján publikált továbbfejlesztett verzió beszámol az eredeti tervben megfogalmazott szerkezeti reformok állásáról, egyben megerősíti a foglalkoztatás és a munkaerőpiac, a nyugdíjrendszer, a közösségi közlekedés, a felsőoktatás, a gyógyszerkassza és az állami és önkormányzati finanszírozás terén véghezvitt intézkedések szükségességét. De nemcsak megerősíti, hanem tovább is viszi az intézkedéseket, százmilliárdokkal tehermentesítve a büdzsét, és ugyanennyi terhet akasztva a lakosság és a vállalkozások nyakába.
De hiszen Máltán is megadóztatják a telefont!
A megszorítás szót csak a világgazdasággal és a leköszönt kormányok ténykedésével összefüggésbe hozó terv az idén 155, jövőre pedig 567-665 milliárd forintos megtakarítást jelent az állam számára.
Amíg az idei kiigazítás 42 százalékban támaszkodik a bevételek növelésére, addig a jövő évi már 47 százalékot irányoz elő, jelezve a társadalmi szerepvállalás eltolódó arányait. Ami a bevételi oldal leghúzósabb új elemeit illeti, már biztos, hogy nem ússzuk meg távközlési adó nélkül, de a sárgacsekk-adóval is közelebbi barátságot kell kötnünk. A távközlési adóból az idén 30, jövőre 52 milliárd forint bevételre számít a kormány, míg a sárgacsekk-adót csak jövőre vezetik be, abból 130-228 milliárdos bevételt remélnek.
A távközlési adó minden megkezdett perc és elküldött SMS után két forint lesz. Az unióban már van hasonló, forgalomalapú sarc – itt Máltára hivatkozik az anyag.
A sárgacsekk-adónál a lakossági és a vállalati banki, illetve postai tranzakciókra, így a készpénzfelvételre és -befizetésre, a gazdasági szereplők banki átutalásaira, a csoportos beszedésekre, a bankkártyás vásárlásokra és a postai pénzforgalmi tranzakciókra terjedne ki a fizetési kötelezettség. S hogy a menekülőutakat lezárja, ezzel egy időben a készpénzes fizetéseket is szigorítaná a kormány.
Fizet az autós, fizet a tömegközlekedést használó is
Az adóterv kiforratlanságát jelzi a két szám közötti százmilliárdos eltérés. A magyarázat szerint széles adóalapot terhelő, így alacsony kulcs mellett is nehezen tervezhető a jelentős bevételt hozó pénzügyi tranzakciós adó, mivel a nagy összegű tranzakcióknál 30 ezer forintban maximálják a terhet, amelynek szokásos mértéke az összeg egy ezrelékét teszi ki.
Az anyagban megjegyzik, hogy a jövő évi 2,2 százalékos költségvetési hiánycél eléréséhez elég, ha 130 milliárd forint befolyik az adóból. Ami efelett bejön, az a tartalék felduzzasztását szolgálja.
A mozgásszabadságnak is lesz költsége: ezt az elektronikus útdíj 2013. júliusi bevezetése garantálja, ami fél évre 75, 2014-től már évi 150 milliárd forintos bevételt hoz az államkasszának. Ugyanettől az időponttól élne a fővárosi dugódíj, ám az ehhez szükséges infrastruktúra kialakításához egy fillért sem ad a kormány, azt uniós forrásokból kell előteremteni.
Sokkal jobban az sem jár, aki tömegközlekedik, mert a kormány jegyáremelésre ösztökéli a BKV-t. Egy inflációt elérő drágítást „elfogadhatónak” tartanak. Ideális az lenne, ha a bliccelést kiszűrő elektronikusjegy- és bérletrendszert mielőbb bevezetnék, ám ebben is csak az unió segíthet. A nagyvárosi tömegközlekedéstől az idén már nem vonnak el több pénzt, viszont jövőre egy tízmilliárdos tétellel slankítják ezt a kiadási sort.
A családtámogatásokat is befagyasztja a kormány
Sokadik csapást mérik a gyógyszerkasszára, amelyből az idén 10, jövőre 40 milliárdot hasítanak ki. Több tétel esetében vélelmezhető a terhek továbbhárítása vagy annak szándéka. Ilyen az energiaszolgáltatók jövedelemadójának fenntartása, bővítése címen futó sor, amelyen az idén nulla, jövőre viszont egy húzós, 55 milliárd forintos tétel van beépítve a tervbe.
Az energiaellátók 8 százalékos, 2009-ben bevezetett jövedelemadóját megduplázzák, hogy a válságadó kivezetése miatti örömük ne lehessen felhőtlen. A javaslat egyedül a kiskereskedelmet sújtó különadó kivezetése miatt keletkező bevételkiesés pótlásáról nem gondoskodik.
A biztosítók sem ússzák meg, jövőre egy 15 milliárdos extra teherrel szembesülhetek, ami három adó (pénzügyi szervezetek különadója, baleseti adó, tűzvédelmi hozzájárulás) összevonásával járó kiadási többlet következménye.
A helyi önkormányzatok egyenlege 60, illetve 90 milliárd forinttal javul az államosított intézményrendszer hatékonyabb működtetése révén. A költségvetési szervektől az idén s jövőre is 44,7-44,7 milliárdot vonnak el. A gabonakereskedelemben eltüntetett forgalmi adó visszaszerzése érdekében bevezetett fordított áfafizetés az idén már 10, jövőre pedig 15 milliárd forintot hoz a konyhára. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap részére nyújtott központi költségvetési támogatást egy tollvonással eltörlik, ebből 2012-ben 25,2 milliárd forintos megtakarítást várnak. Az innovációt ezentúl uniós forrásokból fogják támogatni.
A kormány a szociális kiadásokon is spórol. A családi támogatások esetében a családi pótlék, az anyasági támogatás, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az életkezdési támogatás, továbbá a pénzbeli gyermekvédelmi támogatásokat 2012-re befagyasztották, de ezek a következő években is megrekedhetnek ezeken a szinteken – ismeri el a kormány.
A takarékosság részeként a költségvetési szervek vagyonát is közös szerv kezeli 2013-tól. Az állami ingatlanok fenntartásának és beruházásaiknak centralizálása hatékonyságnövelést és költségcsökkenést eredményezhet a magyarázat szerint. A feleslegessé vált ingatlanok értékesítésének felgyorsítása – az ingatlanpiac javulása esetén – nemcsak bevételi oldalon eredményezhet költségvetési pozíciójavulást, hanem csökkenhetnek a fenntartási és őrzési kiadások is.
