A terveket a Fidesz vezérkara nem vitatta meg, az egyik vezető politikus azt mondta: a sajtóhíreket olvasva „észlelték” mondjuk a tranzakciós adót. A mobiladóról azt mondta, azzal a telekommunikációs cégekre rótt, Brüsszel által nehezményezett bevételeket „váltják ki”.

– A nagy telekommunikációs cégek ugyanis a lakossággal fizettették volna meg a pluszforintokat – indokolta a lépést az egyik ismert kormánypárti politikus munkatársunknak, visszautasítva azt a feltételezést, miszerint az új adók kivetése megszorítás lenne. Felhívta a figyelmet arra is, a tranzakciós adót úgy kalkulálták, hogy az 10 ezer forint alatti pénzforgalomnál ne legyen magasabb tíz forintnál.

Arra, hogy ezek nem rendszerszintű átalakítások, és nem biztosítanak tartós növekedést – jóllehet Brüsszel és az IMF is ezt várta volna –, kormányzati szereplők úgy reagáltak: a nagy rendszerek, az önkormányzatok, az egészségügy, az oktatás, a közösségi közlekedés átszervezésével kapcsolatos parlamenti döntések, törvények már megszülettek, „de az átalakítások az első időszakban nem hoznak pénzt, hanem visznek. A kiadáscsökkentés, a spórolás később látszik” – tették hozzá.

A parlament költségvetési bizottságának egyik fideszes tagja lapunk figyelmét arra hívta fel, központi szinteken is érvényesül a spórolás, tízmilliárdokat fagyaszt be a kormány például a minisztériumoknál.

– Az állami menedzsmenteket, bürokráciát mérsékelni kell, különösen a felsőoktatási intézményeknél – jegyezték meg. Hoffmann Rózsa államtitkár arra, hogy a kormány azzal számol, elhalasztják a pedagógus-életpályamodell 2013-ra tervezett bevezetését, „amennyiben a körülmények nem adottak”, a Népszabadságnak úgy reagált: mindent megtesznek azért, hogy jövő szeptembertől bevezessék a modellt.

Hoffmann Rózsa a parlamenti vitán