Brüsszel ugyanis nem csak formai, technikai kifogásokat hozott fel a jogszabály szövege kapcsán. Az unió illetékes főosztályán úgy látták, hogy a jogszabály ebben a formában diszkriminatív, továbbá zavaros és érthetetlen a fogyasztók számára.

Mint arról korábban beszámoltunk: a kormány tavaly elszánta magát arra, hogy rendet vág a „magyar” termékeredetet jelző címkék között. A Vidékfejlesztési Minisztérium berkeiben végül elkészült jogszabály szerint a gyártók és a kereskedők „önkéntes alapon” három címke között választhatnak.

A piacon unos-untalan használt „magyar termék” mellett létezne a „hígabb”, importot is tartalmazó „hazai termék” címke, végül a „hazai feldolgozású termék” megjelölés. Brüsszel szerint viszont ezeket a finom megkülönböztetéseket a fogyasztó nem tudja értelmezni. (Különösen hogy a szabályozás is érintetlenül hagyná az utóbbi években elburjánzott egyéb védjegyeket.)

A közmédiumokban és a kormánypárti sajtóban jellemzően úgy kommentálták az ügyet, hogy az unió magával a „magyar” termékmegjelöléssel nem ért egyet. A hazai kormányzati tisztségviselők által tolmácsolt uniós levél szerint a „magyar” termékeredet sulykolása diszkriminatív lehet, a fogyasztó az importtermékkel szemben ugyanis diszkriminatív módon előnyben részesítheti a magyar terméket, és így sérül az áruk és a szolgáltatások szabad áramlásáról szóló uniós alapelv.

Túl azon, hogy ez inkább elméleti lehetőségnek tűnik –a témával foglalkozó hazai piackutatások szerint a magyar fogyasztó legfeljebb akkor mereng el a termék eredetén, ha az a importáruval egy árban van –, elemzők szerint valójában az uniós kritika inkább annak szólt, hogy a kormány jogszabályban írná elő a „magyar termék” megjelölés tartalmát.

Korábban az Országos Kereskedelmi Szövetség is felvetette, hogy a „magyar termék” jogszabályban történő körülírása kiválthatja az unió ellenkezését. A kereskedők szerint sokkal szerencsésebb lett volna, ha egy jogszabály helyett szakmai, civil szervezetek együttműködésére bíznák a nemzeti eredetet jelző címkék kialakítását. Könnyen lehet, hogy erre mozdul el később a kormány is.

A kabinet részéről Gyaraky Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője a Kossuth rádió 180 perc című műsorának nyilatkozva kissé sejtelmesen úgy fogalmazott, hogy külföldön civil fellépésre sikerült a termékvédjegyeket bevezetni, és amennyiben Brüsszel és a magyar kormány álláspontja nem közeledik, akkor a magyar kormány is „feltehetően is ezt az eszközt fogja használni”.

Az Európai Bizottság szerint a vásárlók nem tudnának eligazodni a jelzések között