Annál is inkább, mert az unió szolgálatai hétfőre végeznek a kötelezettségszegési eljárások során legutóbb kapott magyar válaszok elemzésével, így José Manuel Barroso bizottsági elnök és Orbán Viktor találkozóján is múlik, hogy szerdán hogyan döntenek a biztosok (ha döntenek) az eljárások további szakaszaival kapcsolatban. A találkozó hozadéka lehet egy esetleges jelzés is arra vonatkozólag, hogy mikor kezdődhetnek meg a hiteltárgyalások. Ez attól is függ, hogyan alakul a Nemzetközi Valutaalap kormányzó tanácsának ülése Washingtonban, és hogy Barroso megnevez-e még a tárgyalások megkezdéséig teljesítendő feladatot.

Bizottsági források szerint Barroso szóba hozza a jegybanktörvény módosítását és a konvergenciaprogramot is, amelyet – a többi uniós kormányhoz hasonlóan – április végéig kell eljuttatni Brüsszelbe. A jegybankkal kapcsolatban a bizottság elnöke feltehetően kitér arra, hogy a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Központi Bankkal egyetértésben szeretnének biztosítékot kapni, hogy az MNB-nek nem lesz harmadik alelnöke, és a monetáris tanács létszáma és hatásköre változatlan marad. Ez a két kitétel egyébként nem szerepel a kötelezettségszegési eljárásokban, és a magyar kormány álláspontja szerint, mivel ez nem veti fel jogsértés lehetőségét, Brüsszelnek nincs alapja beleszólni, és ezt a hiteltárgyalások feltételeként megjelölni. A magyar kormány egyébként azt már vállalta, hogy a jelenlegi jegybankelnök mandátuma lejártáig nem lesz harmadik alelnök, és nem bővül a monetáris tanács. Kérdéses, hogy ez elég-e Washingtonnak, Frankfurtnak és Brüsszelnek.

A Barroso–Orbán-találkozó hangulatát erősen befolyásolja majd az a beszéd, melyet a magyar miniszterelnök tart hétfőn délután az egyik brüsszeli kutatóintézetben. Az előadást óriási érdeklődés előzi meg, legalább háromszázan regisztráltak a magyar kormányfő Európával kapcsolatos gondolatainak megismerésére. Barrosónak egyébként már hétfőn este lesz módja reagálni Orbán beszédére: az Európai Néppárt által rendezett vacsorán mindketten részt vesznek. Mindkét fél részéről nagyfokú higgadtságra van szükség – figyelmeztetnek a források a különlegesen érzékeny politikai helyzetre.

A januárban indult eljárássorozat mostanra néhány jól körülhatárolható pontra szűkült le. Az adatvédelmi biztos hivatalának függetlenségével kapcsolatos eljárásban azért fenyegethet a bírósági szakasz, mert a bizottság szerint aggályos, hogy az előző ombudsman nem tudta kitölteni mandátumát. Budapest szerint azonban nincs szó „idő előtti megszakításról”, hiszen teljesen új hatóság állt fel. A bírák nyugdíjaztatásának kérdése azért kerülhet a bíróság elé, mert Brüsszelnek talán nem elegendő az a megoldás, amely lehetővé tenné a bírák és a többi, közhatalmi feladatokat ellátó köztisztviselő (ügyészek, közjegyzők) szolgálati viszonyának 62 éves koron túli, egyedi esetekben történő meghosszabbítását hetvenéves korukig.

A jegybank függetlenségének ügyében egyelőre nem fenyeget a bírósági szakasz, de a bizottság továbbléphet az eljárásban, ha úgy értékeli, az MNB elnökének juttatásának kérdésében érdemes a magyar kormányt bíróság elé vinni. Emellett elképzelhető, hogy a bizottság kötelezettségszegési eljárást indít az igazságszolgáltatás függetlensége kérdésében, bár azt bizottsági források is elismerik, ehhez nehéz szilárd jogi alapokat találni. Kérdés, hogy a brüsszeli testületnek elegendők lesznek-e azok a módosító javaslatok, amelyek az Európa Tanács főtitkára, Thorbjorn Jagland és Orbán Viktor kormányfő budapesti tárgyalásainak nyomán születtek.