Bukóban a kezdő devizaüzérek
A társaság jogi képviselője biztosan nem, ugyanis pénteki sajtótájékoztatóján a Napi.hu beszámolója szerint Kiss Attila, a cég jogi képviselője kifejtette: fogalmuk sincs, hová tűnt a befektetők pénze, a károkat nem tudja pontosan megbecsülni, különben meg nem felelősek az ügyfeleiket ért veszteségért. Mint elmondta, a befektetők egy ciprusi céggel, a Tadawul FX-szel álltak szerződéses viszonyban. A Tadawul és Quantum közötti kapcsolat pedig azon alapult, hogy a hongkongi cég ügyfeleket szervezett be a ciprusinak, és az általuk nyitott nyereséges pozíciókból jutalékot kapott. Kiss szerint a veszteség úgy keletkezhetett, hogy a Tadawul – mivel egy új elszámolási rendszerre tért át – önhatalmúlag lezárta az ügyfelek nyitott pozíciót.
Egyáltalán nem kell ennyire szövevényes ügyletbe keveredni ahhoz, hogy a befektető komoly pénzeket bukjon az online devizakereskedelmen. Elég bedőlni a jellemzően nem hazai bejegyzésű társaságok a józan ész határait feszegető hirdetéseinek, amelyekből mostanában bőven akad. Se szeri, se száma az online FX- (devizakereskedelem) és a CDF- (a nyitó- és a záróárak közötti különbségre építő, alacsony letéti igényű üzletek) ügyletek hatalmas hozamairól szóló reklámoknak.
Találtunk olyan ajánlatot, amely példaként egy titkárnőt hozott fel, aki annyi pénzt keresett, hogy ma már semmi mást nem csinál, mint utazgat a világban. Egy másik sikeres ügyfél a munka mellett, passzióból ugrott bele CDF-ügyletekbe, és ma se munkája, se főnöke, ugyanis akkora összegeket szedett össze, hogy boldogan és mindenkitől függetlenül éli világát.
A hirdetések egyébként kizárólag külföldi hátterű oldalakon lelhetők fel, amelyeken a regisztrációt követő pillanatokban azonnal számlát nyithat az ember. Át kell utalni a jellemzően 500 dolláros vagy eurós kezdőtőkét, és indulhat is a kereskedés. Az oldalak ugyan közlik, hogy nagy tőkeáttételes – azaz a befektetettnél jóval nagyobb összegeket, akár 500-szor többet is felhasználhat a befektető –, jellemzően devizapiaci ügyleteket lehet náluk kötni, de ezt abból a szempontból közelítik, hogy kis pénzzel milyen sokat lehet nyerni. Arról diszkréten hallgatnak, hogy a kis pénzzel ugyanolyan sokat lehet bukni is.
Ilyen szolgáltatásokat egyébként több hazai székhelyű brókercég is kínál, ám azok a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) előírásai szerint működnek. Az előbb említett külföldi szolgáltatók közül azonban a legtöbb székhelye adóparadicsomokban, például Cipruson vagy Máltán van bejegyezve, így nem a magyar szabályozások szerint működnek, és a PSZÁF nem, vagy csak nagyon korlátozottan tudja „elérni” őket.
Aki tehát online devizakereskedelemre adja a fejét, jobb, ha itthon keres egy brókercéget. Ilyenkor a számlanyitás és a kereskedelem paraméterei minden esetben a hazai előírások szerint történnek, a brókercég felhívja a figyelmet a tőkeáttétel veszélyeire, tanácsokkal látja el az ügyfeleit, és olyan megoldásokat is felkínál, amelyek révén – ha úgy alakul – mérsékelheti a befektető a veszteségeit. Ha mégis vitás eset alakulna ki, akkor az ügyfél a hazai felügyeleti szervekhez is fordulhat – jegyezte meg egy lapunknak név nélkül nyilatkozó szakértő, aki azért nem nevezte meg a társaságát, mert még az esélyét sem akarta megadni annak, hogy a cége neve esetleg összemosódjon a tisztességtelen gyakorlattal.
Hogy mennyire veszélyes üzletről van szó, arról éppen a PSZÁF tavaly novemberben kiadott, a szabályozott piacon kívül kötött magas tőkeáttételes ügyletekről készített összefoglalója mutat rá. Kifejtik: a tőkeáttétel mértékének növekedése valóban egyre magasabb hozamot ígér, azonban minden ilyen ügylet magában hordozza a veszteség megsokszorozódásának lehetőségét is, amellyel az ügyfelek sajnos sokszor későn szembesülnek.
Az online kereskedési rendszerek szolgáltatók által hangoztatott előnye, hogy 0–24 óráig rendelkezésre áll, egyszerű és gyors. Az ilyen kereskedési platformokon az ügyletkötést az ügyfél közvetlenül, a befektetési szolgáltató közreműködése nélkül is végrehajthatja. Ilyenkor a befektető sok esetben önállóan hozza meg döntéseit, köti meg az üzletet. Ez hordozza a legnagyobb veszélyt, ugyanis a megkötött ügylet súlya, azaz a kezelt összeg bizony többször nincs összhangban a teherbíró képességgel. A lakossági befektetők jellemzően nem alkalmaznak megfelelő kockázatkezelési eszközöket, sok ügyfelet az agresszív, valamint a nagy nyereséget hangsúlyozó és a veszteség lehetőségére vonatkozó figyelemfelhívást mellőző hirdetések is félrevezethetik – írja a PSZÁF.
Hogy ez mit is jelent valójában, azt a felügyelet vizsgálatában fellelhető számok tükrözik a legjobban. Az elmúlt év első hét hónapjában a lakossági befektetők a magas tőkeáttételes ügyleteken (az említett FX- és CFD-kötések) összességében 19,4 milliárd forint bruttó nyereséget és 22,7 milliárd forint bruttó veszteséget hoztak össze, így a nettó eredmény a lezárt pozíciókon 3,3 milliárd forint veszteség volt. Ami még beszédesebb, és alighanem ez törheti szét sok ember szép jövőbe vetett hitét, hogy a lakossági ügyfelek túlnyomó része (77 százaléka) veszteséget hozott össze az FX és CFD bizniszén.
A felügyelet által vizsgált napon egy nyitott pozíció átlagos eredménye 744 ezer forint veszteség volt. A veszteséges nyitott pozíciók 50 százalékánál az elvesztett pénz meghaladta a 340 ezer forintot. A vizsgált esetek háromnegyedénél a tőkeáttétel mértéke ugyan nem haladta meg a 40-szeres értéket, de volt olyan mutató is, amely 216-szoros volt. A PSZÁF felhívja arra a figyelmet, hogy aki mégis ilyen online üzletre adja a fejét, az kizárólag felügyeleti engedéllyel rendelkező szolgáltatókat vegyen igénybe.
A gyenge mutatók ellenére azonban az emberek sokasága mégis lépre megy. A KBC Securities egyik beszámolója szolgáltatói információkra hivatkozva arról ír: itthon olyan nagy az érdeklődés a különböző FX, CFD és egyéb kereskedési szolgáltatások iránt, hogy a mintegy tízmilliós lélekszámú hazánk piacmérete a 90 milliós Németországéhoz hasonló. Mivel a magas bukási arány miatt sok próbálkozó hamar hátat is fordít az üzletelésnek, ezért a piacszerzés egyre agresszívebb módszerekkel folyik. Nem ritka, hogy az ügyfélutánpótlást szolgáló tagtoborzásért még díjkedvezmény is jár.
A tőkeáttételes ügyletek a kisbefektetők számára fekete pályának számítanak, amelyre kezdőknek nem lenne szabadna rálépniük – sommázták véleményüket a KBC Securities részéről. Szerintük a befektetési szolgáltatóknak – központi szabályozás híján – maguknak kellene meghúzniuk a tőkeáttétel határait, amivel a bukások arányát is csökkenthetnék. Japánban – ahol hatóság szabja meg ezt a szintet – ez a lehetőség maximum 25-szörös lehet.
Az elmúlt év végén a fejleményeket látva az Európai Értékpapír-piaci Felügyelet (ESMA) minden lakossági befektetőt igyekezett figyelmeztetni az ilyen üzletekkel járó kockázatokra, továbbá arra, hogy a befektetési lehetőséget egyre nagyobb számban kínálják engedély nélküli cégek. Éppen ezért nemcsak az üzlet megkötésekor, hanem már a szolgáltató megválasztásánál is a józan eszét kellene mindenkinek elővennie.
