Bár az ÁNTSZ lényegében szakmai iránymutatásnak vette az államtitkárság közleményét, úgy tudni, hogy a hatóság egyetlen hazai forgalmazó ellen sem kezdeményezett eljárást.

Piaci hírek szerint a kérdés nincs lezárva, az Egészségügyi Minisztérium (EÜM) berkeiben külön szakmai stábot hoztak létre, hogy járja körbe az e-cigaretta szabályozásának kérdését. Ha így van is, annyi biztos, hogy a piaci szereplőkkel eddig nem konzultáltak. Az elektromos cigaretták gyártói, importőrei, forgalmazói nemrégiben saját, jelenleg bejegyzés alatt álló szövetséget hoztak létre Elektromos Cigaretta Magyarországi Kereskedőinek Szövetsége (ECMX) néven. A szövetség háza táján úgy értesültünk, hogy a szaktárca előreláthatólag május elején fogadja a piaci szereplők képviselőit.

Kérdés, miről fognak tárgyalni. A termékre vonatkozó új szabályok megalkotásáról biztos nem: érdeklődésünkre az államtitkárságnál elmondták, hogy szerintük a jelenlegi jogszabályokból is világosan kiderül, a nikotinos patronnal töltött elektromos cigaretta helye a gyógyszertárban van, a nikotint tartalmazó terméket gyógyszerszabályozás megkerülésével forgalomba hozni pedig illegális. Az államtitkárság ezt azzal indokolja, hogy a e-cigaretták töltéséül szolgáló nikotinos patronokban halálos adagnak megfelelő nikotin van. Igaz, ezen túlmenően az államtitkárság közleménye szerint maga az elektromos cigaretta is problémás lehet, például akár fel is robbanhat a használó kezében.

Az államtitkárság által kiadott szakvélemény szerint az sem igaz, hogy a termék elősegítené a leszokást, sőt ellenkezőleg. Az államtitkárság idézi a WHO szakvéleményét, amely szerint az e-cigaretta „nem tekinthető a leszokás legitim eszközének”. Kovács Kristóf, a brit E-Lites cég magyarországi érdekeltségének vezérigazgatója lapunknak úgy nyilatkozott, hogy szükség van engedélyeztetésre, a terület felügyeletére – ezt maguk a cégek is szorgalmazzák. Az E-Lites tagja az elektronikuscigaretta-gyártók nemzetközi kereskedelmi szervezetének, az ECITA-nak, a szövetség pedig jelenleg az uniós hatóságokkal együtt különféle iparági sztenderdkövetelményeken alapuló önszabályozáson dolgozik. Így például pontos szabályok közé szorítanák a cigaretták nikotinos utántöltését, vagy az elektromos akkumulátor helyes használatát is. Kovács Kristóf megjegyezte: a termék itteni első megjelenésekor valóban volt példa az olcsó és silány minőségű e-cigarettákra, ám mára ezek a termékek kikoptak a piacról, illetve beszállítói forrásokból úgy értesült, hogy már Kínában is leálltak a gyenge minőségű e-cigaretták gyártásával.

A piacon mindenesetre érezhető riadalmat okozott az államtitkárság márciusi fellépése, ezért a cégek egy része nem forgalmaz nikotint tartalmazó terméket, és egyelőre kivár a piacbővítéssel. Ha szó szerint veszik az államtitkárság közleményét, és a gyógyszerekhez hasonló engedélyezési eljáráson kell keresztülmennie az e-cigarettáknak, az elvileg azt jelenti, hogy évekre eltűnne a legális forgalomból a termékkör. A gyógyszerészeti engedélyezési eljárás ugyanis roppant időigényes. Kérdés, hogy a tárca bevállalja-e ezt a lépést, ugyanis mára százezresre becsülik az e-cigarettát használók táborát, aminek egyébként az éppen Szócskáék által keresztülvitt vendéglátóhelyi dohánytiltás is nagy lökést adott: a vízpárát eregető „tollcigarettára” ugyanis továbbra is rá lehet gyújtani zárt térben is.

Ha az ÁNTSZ vagy a fogyasztóvédelmi szervek bekeményítenek, azzal könnyen lehet, hogy csak azt érik el, hogy az elektronikus cigarettázásra átszokott fogyasztók egy füst alatt rákapnak az elektronikus kereskedelemre is. Az e-cigaretták forgalmazóinak ehhez nem is kell különösebben beruházniuk: a legtöbbnek működő webshopja van, és portékájuk tetemes hányada már ma is az interneten kel el. Ráadásul a piacra több olyan multinacionális szereplő is belépett, amely a környező – a magyarnál jóval enyhébb szabályokkal bíró – országban is jelen van, tehát onnan is könnyedén el lehet érni a magyar fogyasztókat.