Tükröt tartottak az évtized elé
Az alapítók Demján Sándor vezetésével nem csupán egy kitűnő gondolatot vittek sikerre, hanem tükröt állítottak az elmúlt évtized elé – tette hozzá. Ebben az látható, hogyan lehetett volna úgy felhasználni a forrásokat, hogy az gazdaságpolitikai sikertörténet legyen. Az élet az alapítókat igazolta, mára a Széchenyi-kártya értékké és a gazdasági élet meghatározó elemévé vált – hangoztatta a miniszter.
– Ha az elmúlt tíz évben a Széchenyi-kártya által bejárt utat követjük a gazdaságpolitikában, akkor ma az államadósság szintje 45 százalék lenne a jelenlegi 80 százalékkal szemben, s 300-400 ezerrel több munkahely volna az országban – folytatta a miniszter. A maihoz képest az éves növekedési ütem negyedével-harmadával nagyobb lehetne, s a jelenleg számon tartott mintegy kétezer exportáló vállalattal szemben 4-5 ezer ilyen vállalkozásról beszélhetnénk. A Széchenyi-kártya azt mutatja meg, hogy úgy is lehetett volna 2004 után az uniós forrásokat felhasználni, ahogy azt ebben a rendszerben megtették. A nemzetgazdasági miniszterhez csatlakozva Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke megjegyezte: a kártya működtetése kapcsán szerzett tapasztalatokat fel lehet használni a gazdaságpolitika alakításában.
– 1995-ben, mikor az akkori kormánynál házalni kezdtem az ötlettel, az volt jellemző, hogy Magyarországon a bankok nem szívesen biztosítottak forrást a kis- és középvállalkozásoknak, mert az átlagosnál veszélyesebb területnek tartották ezt a szegmenst. A Széchenyi-kártya sajátos feltételrendszerével ezen kívánt változtatni – mondta Demján Sándor. – A fontossága abban keresendő, hogy a gazdaságban alapvetés: a termelő beruházásokat, a vállalkozásokat kell segíteni, éppen ezért tartom jelentősnek ezt a rendszert. A kisvállalkozásokat nem szabad lebecsülni, egy ország ugyanis csak akkor tud fejlődni, ha az ebbe a körbe tartozó vállalkozásai együtt dolgoznak, képesek együtt dolgozni a multinacionális cégekkel –fogalmazott.
A Széchenyi Kártya Program jelenleg hat elemből áll. A Széchenyi-kártya „klasszik” maximum 25 millió forint szabadon felhasználható folyószámlahitelt jelent amár legalább egy éve működő kis- és középvállalkozásoknak. A Széchenyi Forgóeszközhitel legfeljebb 25 millió forint, akár 36 hónapos futamidejű kölcsön kifejezetten forgóeszközök finanszírozására. A Széchenyi Beruházási Hitel legfeljebb 50 millió forint összegű, akár tízéves futamidejű forrás, amely felhasználható ingatlanvásárlásra, -építésre, -fejlesztésre, új és akár használt gépek, tárgyi eszközök beszerzésére, illetve a beruházáshoz kapcsolódó forgóeszköz-beszerzésre is.
Az Agrár Széchenyi Kártya maximum 25 millió forintos, egy-, kétvagy hároméves lejáratú folyószámlahitel, melyet a mezőgazdasági termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával, erdő-, vad- és halgazdálkodással foglalkozó cégek, mezőgazdasági őstermelők, családi gazdálkodók, egyéni vállalkozók vehetnek igénybe. A Széchenyi Önerő Kiegészítő Hitel legfeljebb 50 millió forint, 12–120 hónapos futamidejű hitel azon cégeknek, amelyek a szükséges önerő hiányában nem tudnak részt venni az uniós pályázatokon, vagy nyertes projektjüket nem tudják megvalósítani az időközben keletkezett likviditási problémájuk miatt. A Széchenyi Támogatást Megelőlegező Hitel az elnyert EU-s forrásokhoz történő gyorsabb hozzájutást segíti elő megelőlegezésük révén. Az igényelhető hitelösszeg 1–50 millió forint lehet, a futamidő 12–60 hónap.
