A tavaszi növénytelepítés előtt különösen a közösségi közlekedőknél érdemes tájékozódni, ugyanis az új tűzrendészeti szabályok szerint a folyosók, gangok, lépcsőházak tilalmas helyekké váltak, a hatóság akár 60-100 ezer forintos bírsággal büntetheti a növénytulajdonosokat.

Mielőtt a növények belekerülnek, a régi edényeket érdemes átvizsgálni. Jó, ha a tavasz az edények átvizsgálásával kezdődik. Ezeket nem árt minden szezon előtt megtisztítani, esetleg lecsiszolni, és ha szükséges, újrafesteni. Ilyenkor, ha lehet, környezetbarát anyagot válasszanak, mert a növények számára fontos, hogy a nedves földbe ne kerüljenek mérgező anyagok. A meglazult szögeket, csavarokat érdemes kicserélni. A műanyag ládák, edények újra használatbavétele előtt ajánlatos a tavalyról megmaradt vízkövet eltávolítani.

Aki régi virágtartóját újra cseréli, vagy először próbálkozik balkonkertészkedéssel, és tudja, milyen növényt akar ültetni, először az edényt szerezze be. A növények, ha választhatnának, akkor kültereken a fából készült láda mellett döntenének. Ezeknél soha nincs gond a pangó vízzel, jó a hőszigetelés, a tűző napon nem sül meg benne a növény gyökere.

A balkonokon nemcsak ládákba, hanem kaspókba, dézsákba, cserepekbe, függőkosarakba, teknőkbe lehet növényeket ültetni. A műanyag olcsó, könnyű, és kezelése egyszerű. Az agyagcserepek súlyosabbak, törékenyek és drágábbak, de korlátozottan légáteresztőek. A műanyag edények között vannak belső víztartó résszel felszereltek is. A műanyagok is öregszenek, az olcsóbbakkal télen vigyázni kell, mert a hidegben eltörhetnek. A műanyag edényeket általában zárt túlfolyónyílással árusítják, ezek kifúrásáról ne feledkezzenek meg. Ha kavics vagy agyagásvány kerül a föld alá, az edény aljára, akkor elég egyetlen nyílást szabaddá tenni, mert ez nem tömődik el.

Az égetett cserép hagyományos ültetőedény. Ma már drágább, mint a műanyag konkurense. Idővel elveszíti a műanyagokkal szembeni előnyét, ugyanis a kemény öntözővíz miatt eltömődnek a pórusai, és nem levegőzik. A vas vagy pléh virágvályú, ha nincs rajta védőréteg, általában károsítja a növényeket. Ezért az ilyen vályúkba nem ajánlható a növény közvetlen beültetése. A balkonláda méretének kiválasztásakor azzal is számolni kell, hogy az egynyáriakból, főként a muskátliból általában elég egy sort ültetni, másféle növényből viszont két-, illetve háromsoros ültetésre is szükség lehet.

Még az ültetés előtt érdemes az öntözésen is gondolkodni. Egy átlagosnak mondható lakáshoz tartozó terasz és néhány ablak 100-150 növény alkotta közösségének napi egyszeri kézi öntözési ideje legalább fél óra. Ráadásul a nyaralás, egy-egy hosszabb hétvége idejére külön gondoskodni kell alkalmi locsolókról. Tovább bonyolítja a helyzetet, ha egymástól lényegesen eltérő vízigényű növények lakják a párkányt vagy a teraszt. Ezért érdemes szobai vagy teraszra való öntözőautomatákról gondoskodni. Ha ezek árát sokallják, vagy így nem tudják megoldani az öntözést, akkor sincs baj, mert az edényeket nagyobb mennyiségű víz befogadására alkalmassá lehet tenni. Találhatók víztárolós edények, ezek azonban a normál cserepek, vályúk 2-3-szorosába kerülnek. Lehet házilagosan is víztartályokat elhelyezni egy-egy nagyobb cserépben. Egy pici lyukkal perforált, nagy üdítős- vagy ásványvizes flaska több napig itatja a növényt. Megoldás lehet a talaj vízmegkötésének javítása is. Borsos áron kristályok vásárolhatók, amelyek a vízből tömegük sokszorosát – 40-100-szorosát – képesek felvenni, tárolni, majd a növény számára átadni. Ezért akár két hetet is kibír a növény öntözés nélkül. A kristályt egynyolcad arányban kell összekeverni virágfölddel. Ennél jóval olcsóbb például az égetett agyaggolyó vagy a kókuszrost.

A jövő héten a balkonládákba való földekről írunk.

Szerencsés, ha a házhoz illő növényeket és edényeket választanak