Ma több mint 162 ezer kiadott kártyánál tartunk, a program keretében kihelyezett hitel pedig meghaladja az ezermilliárd forintot –mondta lapunknak Krisán László, a KAVOSZ, vagyis aMagyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) által létrehozott részvénytársaság vezérigazgatója. Hozzátette: a konstrukcióban kétkedőknek az is alapot adott, hogy egymással nem „passzoló” felek szerepeltek a képletben: a kamara és a VOSZ a kereskedelmi bankok pénzét közvetítették az állam garanciavállalásával a kis- és középvállalkozásoknak. Heterogén szereplőkkel kellett létrehozni egy homogén programot – mondta.

Az ezredforduló környéke kísértetiesen hasonlított a jelenkorra, a kisebb vállalkozók nem jelentettek igazi célcsoportot a kereskedelmi bankoknak. Majdnem annyi munka volt velük, mint a nagyobb vállalkozásokkal, de közben komoly kockázatot jelentettek. A hitelek kamatai az egekbe szálltak, 25-26 százalékos kamatokat is elkértek a pénzintézetek. Ilyen gazdasági körülmények között startolt a Széchenyi-kártya. Krisán László szerint a hitel akkor egymillió forintos felső határa nem igazán lépte át a cégek ingerküszöbét, és az adminisztráció is túlzott volt, ezért már az első év tapasztalata után elkezdték emelni a kölcsön felső határát 5, 10, majd 25 millió forintra, és a 22 oldalas igénylési dokumentációt nyolc oldalra csökkentették.

A részt vevő pénzintézetek száma is jelentősen emelkedett, a kezdő hármas, a Postabank (ma már Erste), az OTP és az MKB mellett mára már a Budapest Bank, a Gránit Bank, az UniCredit, a Volksbank, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank által képviselt takarékszövetkezetek, valamint a K & H is csatlakoztak a programhoz. Míg induláskor 43, ma már országszerte 300 kamarai és VOSZ-irodában van lehetőség a termékeket igényelni. A kezdeti egy hitelkonstrukcióból mára hat lett, melyek kombinálhatók, és összevontan akár 150 millió forint hitelösszeget is jelenthetnek. A vállalkozások hitelhez jutását a Garantiqa Hitelgarancia Zrt., illetve az Agrár Széchenyi Kártya konstrukcióban az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány garanciavállalása segíti, az állam kamattámogatást, garanciadíj támogatást és 80 százalékos állami viszontgaranciát biztosít a konstrukciókhoz.

Arra a kérdésre, hogy volt-e olyan pillanat az elmúlt tíz évben, amikor úgy tűnt, nem megy tovább a program, mert valamelyik szereplő nem akar részt venni benne, vagymert kedvezőtlenné váltak a gazdasági körülmények, Krisán László azt válaszolta, hogy állandóan küzdöttek. Nagyjából félévente fi nomítottak a Széchenyikártya feltételein, hogy igazodjanak a változó körülményekhez, igényekhez. Ugyanakkor azt is tudták, hogy a kisés középvállalkozói szektor a magyar gazdaság motorját jelenti, alapve tően fontos amunkahelyteremtésben, ezért nem szabad magára hagyni. Krisán László számításai szerint Magyarországon körülbelül hárommillió ember függ attól, hogy hogyan teljesít a kisés középvállalkozói szektor. (A vezérigazgató 600-700 ezer olyan vállalkozással számol, amelyek működőképesek, s azok átlagosan négy-öt fő megélhetését biztosítják.)

A Széchenyi Kártya Program a válság éveiben sem dőlt össze, amiben Krisán László szerint komoly szerepe van annak, hogy az állami garanciavállalás révén oldódott a bankok bizalmatlansága a kisebb vállalkozásokkal szemben. A pénzintézetek rizikója a kihelyezett hitel 20-30 százaléka, ami már vállalható mérték. A gazdasági válság kitörése előtt 3,5 százalék volt a bedőlt vállalkozások száma, ez mára öt százalék körül stabilizálódott. Hozzátette: 2009 óta egyre többen igényeltek Széchenyi-kártyát – igaz, hitelt ugyanannyian kaptak, mint korábban. – De legalább nem kevesebben, így nem esett vissza a hitelezés ezen a területen – tette hozzá a vezérigazgató. Megjegyezte, van olyan kisvállalkozó, aki tíz éve folyamatosan használja a Széchenyi-kártyát, igaz, csupán egymillió forintos kerettel, de készenlétben tartja, arra hogy mindig legyen fedezete a váratlan kiadásokra.

A program működőképességében szerinte annak is szerepe van, hogy az igénylő vállalkozásoktól személyes garanciát kérnek, azaz ha nem tudnak fizetni, nem csupán a kiürített cégükkel felelnek, hanem a személyes vagyonukkal is. A kártya használóinak 80 százaléka vidéki, és Krisán László szerint számukra különösen fontos a jó hírük fenntartása, így annyi hitelt vesznek a nyakukba, amennyivel nagy valószínűséggel el is bírnak.

Arról, hogy miként látja a jövőt, Krisán László azt mondta, továbbra is azt teszik, amit eddig, reagálnak a vállalkozások igényeire. Ezért indították el az Agrár Széchenyi Kártyát, illetve ezért vezették be a napokban az uniós támogatásokhoz kötődő Széchenyi Önerő Kiegészítő Hitelt és a Széchenyi Támogatást Megelőlegező Hitelt. Amire pedig legújabban koncentrálnak, az a lánctartozások kezelése. Elkezdtek gondolkozni egy olyan konstrukción, amely ezen a területen tud segíteni a vállalkozásoknak.

162 EZER

AZ ELMÚLT TÍZ ÉVBEN több mint 162 ezer Széchenyi-kártya jutott el a vállalkozásokhoz, a bedőlt hitelek aránya a válság előtt 3,5, jelenleg öt százalék körüli.