Vízben hagyják Harkányt?
A fokozatos forgalomcsökkenés végveszélybe sodorhatja az idegenforgalomból élő, négyezer lelkes baranyai kisvárost. A bajt fokozza, hogy az évi másfél milliárd forintból gazdálkodó település önkormányzata – egy lakosra vetítve rekordméretűnek számító – ötmilliárdos hitelállománnyal küzd, így a város saját kasszájából képtelen fejleszteni turisztikai adottságait. EmiattHarkány el akarja adni fürdőrészvé nyeinek egy részét, hogy a befolyt pénzből fejlessze a várost és a 13 hektáros gyógyfürdőt.
Hónapokig úgy tűnt, hogy a Fidesszel köztudottan jó kapcsolatot ápoló Aquaplus Kft. megveszi a fürdő részvénycsomagjának 35 százalékát 851 millió forintért, ám a cég nem tudta letenni időre az ígért pénzt, ezért március végén a város vezetése új vevővel, a Sa-Le Invest Kft.-vel kezdett tárgyalni. A cégnek a harkányi Leéb József a tulajdonosa, akinek főleg Törökországban vannak vállalkozásai, s a társaság egyik legnagyobb üzleti partnere az orosz földgázkitermelő óriás, a Gazprom. A Sa-Le 1,3 milliárdot ajánlott a fürdő 51 százalékáért. A fizetési határidő ezúttal április 16-a volt, ám a pénz most sem érkezett meg.
Próbáltuk elérni Imri Sándort, Harkány független polgármesterét, de ő nem vette fel a telefonját. Elértük viszont Leéb Józsefet, aki elmondta: Törökországban van, hogy intézze a pénz átutalását, s napokon belül minden rendben lesz. (A Leébhez közelállók úgy tudják: a török bank azért nem utalta el a pénzt Magyarországra, mert fokozottan ellenőrzik, hogy a tetemes összeget nem pénzmosási vagy terrorszándékkal mozgatja-e a gazdája. Leéb személyesen vitte el azokat a dokumentumokat, amelyek garantálják, hogy erről nincs szó.)
A harkányiak bíznak benne, hogy valóban banktechnikai akadálya volt az átutalásnak, nem a pénz hiánya. A város terve ugyanis az, hogy a fürdővel és a harkányi kórházzal közösen belefog egy 3,2 milliárd forintos fejlesztésbe, amit az unió másfél milliárddal támogat. A beruházás kórházra eső önrésze biztosított, az önkormányzat és a fürdő önrészét viszont a Sa-Le-től kapott pénz fedezné. A gond az, hogy az uniós pályázat – épp Harkány miatt már meghosszabbított – beadási határideje hétfőn lejárt. Harkány ezért újból azt kérte, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) hosszabbítsa meg az önrészigazolás terminusát. Ha Harkány megkapja a pénzt fürdőrészvényeiért, és azNFÜ igentmond a város határidő-kitolási kérésére, akkor a pályázat révén komoly fejlesztések indulhatnak a fürdőben, megszépül a város egyik központi sétánya, s a gyógyfürdőkórház bővül egy 90 ágyas, magas szintű hotelszolgáltatást nyújtó épületszárnnyal.
Az NFÜ-től viszont az szivárgott ki, hogy a szervezet nem ad újabb határidő-modósítást Harkánynak. Farkas Tibor, az NFÜ dél-dunántúli irodájának vezetője sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta a hírt, de megjegyezte, hogy az ügynökség idén még számos fejlesztési pályázatokat kiír, amin a fürdőváros jó eséllyel indul.
A történethez tartozik, hogy miközben Leéb József Törökországban intézi az átutalást, egy újabb befektetői csoport is jelentkezett a harkányi részvényekért. Forrásaink szerint olyan pécsi vállalkozói körről van szó, amelynek egyaránt jó a kapcsolata a kormánypártok és az ellenzék gazdasági hátországával.