Vízkeleti Sándor, a Pioneer Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója szerint a lényeg a rendszerességen és a diverzifikáción van. Meg kell határozni egy nélkülözhető összeget és azt havi rendszerességgel a befektetési szakemberek gondjaira kell bízni. Az összeg természetesen pénztárcafüggő, de már 10-20 ezer forintos utalások fogadásához is megteremtették az ügyfélbarát lehetőséget a bankok és a befektetési alapkezelők. Az ügyfél fizetéséből a befektetésre szánt, megegyezés szerinti összeget eleve leveszik a bankszámláról.

A kockázatvállalási hajlandóságot fontos előre tisztázni – folytatta Vízkeleti, aki szerint e téren újabban felerősödött a biztonság szerepe. Megbízói elvárásként a magas hozam elérése fogalmazódik meg minimális kockázat mellett, de ennek a teljesítése nem egyszerű dolog. Az ügyfelek jobban értékelik a stabil, évről évre 5-10-15 százalékot hozó befektetéseket, mint az egyik évben 40 százalékot bukó, másik évben 60 százalékos hozamot elérő invesztíciókat.

Ami a diverzifikációt illeti, a szakemberek egyöntetűen az önkéntes magán-nyugdíjpénztári befizetést, a tartós befektetési számlát (tbsz) és a nyugdíj-előtakarékossági számlát (nyesz) ajánlják, a hozzájuk köthető kedvezmények, állami támogatások miatt. A már régóta a piacon lévő önkéntes kasszákban és a 2005-ben debütált nyeszben tartósságuk mellett az a közös, hogy a befizetett összeg 20 százalékának megfelelő, 100 ezer vagy 130 ezer forintos (a 2020 előtt nyugdíjba vonulóknál) szja-kedvezményt ad hozzá az állam. Ezt mindenképpen érdemes az utolsó forintig kihasználni. A nyesz javára szól a kamatadómentessége, ellene viszont, hogy nem váltható át járadékra. A kasszák és a bankok kínálatából mindenki vérmérsékletének és kockázattűrő képességének megfelelő portfóliót építhet fel magának.

A befektetésekhez jobban konyító, a pénzüket szívesen forgató emberek számára a 2010 januárja óta elérhető tbsz az ideális megoldás. Egyrészt mert nagyobb szabadságot ad a befektetőnek, másrészt mert lejáratkor, azaz maximum hat év múlva tulajdonosa a kamat-, az árfolyamnyereség és az osztalékadó levonása nélküli összeget veheti kézhez, vagy fektetheti be újra. Ha megszorulna időközben, a harmadik év előbb a kivett pénzre 16, azután pedig 10 százalékos adót kell fizetnie. Befizetni csak az első évben lehet, viszont évente egy pénzintézetnél egy tbsz nyitható, így folyamatosan lehet görgetni a befektetést és a hasznot.

Kedvező változás, hogy idén januártól már devizában tartott pénzügyi eszközöket is el lehet helyezni a tbsz-en. Így az eddigi, részvény, kötvény, befektetési jegy, határidős termék és egyéb forintalapú származtatott termékskála kibővült a külföldi piacokon elérhető értékpapírokkal és ETF-ekkel is. A számlatulajdonos a tbsz egy plusz ötéves „élettartama” alatt maga is megdolgoztathatja pénzét a számlán keresztül: tőzsdézhet, határidős üzleteket köthet tetszése, képességei és lehetőségei szerint.