A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a forrásoldal, vagyis a készpénz, illetve a különféle megtakarítások és befektetések összértéke 1707 milliárddal 27 207 milliárdra olvadt elsősorban a nyugdíjpénztárakból az állami kasszába átáramló háromezermilliárd forint miatt. A végtörlesztés már nem volt ilyen látványos eredménnyel a lakosság tartozásaira: a kötelezettségek állománya 148 milliárddal 11 083 milliárd forintra csökkent, a forintárfolyam kedvezőtlen alakulása ugyanis nagyobb részt kioltotta a végtörlesztés hatását. Mindezek eredőjeként a háztartások nettó pénzügyi vagyona (vagyis a megtakarítások és befektetések mínusz a hitelek és egyéb tartozások) év végén 16 124 milliárd forint lett, ami 1559 milliárd forintos visszaesést jelent egy év alatt.

Az adatokból jól látszik, hogy a nyugdíjpénztári vagyonok einstandja nélkül jelentősen nőtt volna a lakosság megtakarítása, nem kis részben a bankbetétek növekvő népszerűségének köszönhetően. A háztartások az év végén 6209 milliárd forintot tartottak lekötött betétekben, 312 milliárddal többet, mint egy évvel korábban. A bővülés annak ellenére következett be, hogy a végtörlesztéshez az adósok tavaly 380 milliárd forintot megtakarításaikból fedeztek, és például a befektetési alapokból százmilliárd forintot vontak ki emiatt az utolsó negyedévben. A befektetési jegyekkel szemben a lekötött betétek állománya nemhogy csökkent, de még gyarapodott is a végtörlesztés miatt: a devizahitelek kiváltásához az ügyfelek jelentős mennyiségű forintkölcsönt is igénybe vettek, az így felpörgő hitelezés következtében pedig nőtt a bankok forrásigénye. A végtörlesztés emellett azzal is hozzájárult a betéti kamatok emeléséhez, hogy a bankok elveszítették devizahiteles ügyfeleik negyedét, ráadásul jellemzően a jobb anyagi helyzetben lévő adósokat, akiket legalább részben szeretnének visszanyerni az attraktívabb ajánlatokkal.

Ennek eredményeként a forintbetétek átlagos kamata az MNB adatai szerint idén februárra egy százalékponttal haladta meg a tavaly októberi szintet, és 6,64 százalékra emelkedett. A bankok utoljára több mint két éve, 2009 végén fizettek ennyit a lakossági megtakarításokért. Az egy évnél hosszabb időre lekötött betétek átlagos kamata ennél is nagyobb mértékben, több mint két százalékponttal 6,80 százalékra nőtt, ami két és fél éves csúcsot jelent. A bankok friss, akciós ajánlatait böngészve kiderül, hogy mostanra valamelyest visszavettek: míg január–februárban nem voltak ritkák a tíz százalék vagy akár e fölötti kamatot kínáló betétek, addig most inkább a 8-9 százalék a jellemző. Az igazán magas kamatoknak megkérik az árát: tíz százalékot az új, vagyis a bankon kívülről érkező megtakarításokra fizetnek, de elterjedt az is, hogy az ügyfélnek a pénzintézetnél vezetett számlájára kell utaltatnia fizetését, s egyre gyakoribb elvárás az aktív számlahasználat is.

Nem árt óvatosnak lenni. A legmagasabb kamatokat ugyanis jellemzően a kombinált betétek kínálják. A hirdetésben szereplő attraktív ajánlat ilyenkor csak a lekötött összeg egy részére, általában kevesebb mint felére szól, és az ajánlatokat elnézve döntően csak két-három hónapra, míg a többi megtakarítást például valamilyen befektetési alapban kell elhelyezni, gyakran legalább egy évre, de vannak életbiztosítással és önkéntes nyugdíjpénztárral kombinált konstrukciók is. Ezek a kombinált betétek a válság előtt igen népszerűek voltak, majd 2009–2010-ben szinte teljesen eltűntek a kínálatból, az utóbbi időben azonban újra egyre több bank ajánlatai között találkozni ilyen termékekkel. Van egy másik jól bevált trükk is, amikor a lekötésünk a kamatperiódus végén automatikusan megújul. Az akciós kamatok pedig általában kizárólag az első kamatperiódusra vonatkoznak, további lekötésekre már az állandó kamatok érvényesek, melyek most jellemzően 4-6 százalék között alakulnak.

Évek óta nem fizettek ennyit az euróbetétek sem. Az MNB adatai szerint februárban az átlag kamat évi 2,82 százalék, de az egy évnél hosszabb lekötések esetén ez már négy, két év fölött pedig már csaknem öt százalék volt. A bankok aktuális akciós ajánlataiban is 4-5 százalék a legmagasabb kamat, amit el lehet érni, ám ehhez általában új forrást kell vinni a pénzintézetbe, és legalább egyéves lekötést kell vállalni, de nem ritkák a többéves futamidők sem. Ám akinek nincs eurója, annak érdemes kétszer is átgondolnia, hogy a jelenlegi árfolyam mellett érdemes-e átváltania megtakarítását. Ugyanis ha Magyarország megállapodik az Európai Bizottsággal és az IMF-fel, akkor a forint erősödhet, márpedig a jelenlegi szinthez képest egy 15 forintos elmozdulás lenullázza azt a nyereséget, amit az euróbetét kamata jelent.

Számmisztika