Mint mondják, tőlünk nyugatra is szigorúan szabályozzák az engedélyköteles boltok alapterületét. A hatályos jogszabály szerint 2014-ig építési moratórium él minden 300 négyzetméternél nagyobb üzletre – ez alól felmentést egy tárcaközi bizottság javaslatára csak Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter adhat. Ez azonban nem nyerte el az Európai Unió tetszését.

Tudomásunk szerint a Nemzetgazdasági Minisztériumban született egy olyan javaslat, miszerint a jelenlegi 300 négyzetméterről ezerre emelnék az engedélyköteles alapterület határát. Ez az előterjesztés azonban nem jutott el a kormány asztaláig. Információnk szerint a kabinetben az a meggyőződés, hogy a rendelkezés úgy jó, ahogy van, ha azon fogást talál Brüsszel, akkor egyes nyugat-európai országok engedélyezési eljárásait is vizsgálni kellene.

Az uniós tagországokban eltérő szabályok vannak, de összességében a magyar törvény a legszigorúbb – állítják szakértők. Az sem mellékes szempont, hogy amennyiben 1000 négyzetméterre emelnék az építési tilalom határát, úgy a plázastoptörvény lényegében okafogyottá válna. Mint korábban megírtuk: a plázastoptörvény gyakorlatilag „diszkontstopot” jelent.

Olyan beruházásról, amit érint a jogszabály, mindössze kettőről tudnak a piacon, mivel a nagy, több ezer négyzetméteres zöldmezős hipermarket-beruházások jócskán megritkultak a válság – illetve a piac telítődése – miatt. Így gyakorlatilag csak az éves szinten cégenként húsz-húsz üzletet felhúzó német harddiszkontokat érinti a tilalom – ugyanakkor az 1000 négyzetméteres határ alkalmazása esetén ezek a diszkontok újra terjeszkedhetnének. Vagyis a hazai láncoknak továbbra is számolniuk kellene a multikkal.

Mi zavarja Brüsszelt?

Brüsszel több pontjában is problémásnak látja a magyar szabályozást, így az engedélyezési eljárást nemcsak az alapterület, hanem az illetékes szervezet kijelölésében is változtatásra érettnek tartják. Míg jelenleg a nemzetgazdasági tárca szerepe a meghatározó, a jövőben a Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal szerepét erősítenék.