Búcsúzik négyszáz vonat és harminc buszjárat
Szomorú időt jósolnak a meteorológusok a hétvégére, a vasútbarátok azonban nem az eső miatt szomorkodnak majd: sírásra inkább az adhat okot, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) mintegy négyszáz vonattal karcsúsította a MÁV-Start menetrendjét. Az április 15-i „nagy vonatleállítás” után a vasút napi háromezer vonatából úgy 2600 marad.
A több száz vasútvonalat, települések százait, utazók tízezreit érintő változtatás azonban nem minden. Völner Pál, az NFM infrastruktúráért felelős államtitkára egy sajtóbeszélgetésen egyértelművé tette: a változások folytatódnak. A „rosszindulatú találgatásokkal” szemben azonban a cél nem a közösségi személyszállítás szolgáltatásainak leépítése. A pénzügyi szorítások közepette a szaktárca az eddiginél színvonalasabb, átlátható, hosszú távon finanszírozható rendszer kialakítására törekszik.
Az önmagában ellentmondónak lát szó szándékok megvalósításához a hátteret az új személyszállítási törvénnyel teremheti meg az Országgyűlés. Ha a parlament előtt lévő javaslat szabad jelzést kap, a kormány nem csak aMÁV-Start négyszáz vonatának – na meg a Volán-társaságok harminc távolsági buszjáratának – leállításától idén remélt nyolcmilliárd, 2013-ban 12 milliárd forint megtakarítást realizálhatja. Ennél fontosabbnak tartják, hogy a jelenlegi helyzettel ellentétben az országban nem lesz olyan település, ahová a közösségi személyszállítók napi három járatpárnál kevesebbet indítanak.
De megkezdődhet a helyközi buszközlekedés drasztikus átalakítása is. Miközben a MÁV „hatalmas” szervezetét kisebbekre bontják, a 24 állami tulajdonú Volán-társaságból nagyobb cégeket csinálnak. A június 30-ig kialakítandó szervezeti modell szerint valahogy úgy, hogy a változtatások végén legfeljebb hat-nyolc helyközi autóbuszos szolgáltatást kínáló társaság maradjon. Ami az elképzelések szerint nemcsak azért lesz jó, mert a kevesebb céghez kevesebb vezető kell. Megtakarítást várnak a járműjavítás, az eszközpark-kihasználás vagy éppen a beszerzések összehangolásától is.
És hogy a jóból az utasok semmiképpen ne maradjanak ki, megkezdődött az utazási kedvezmények rendszerének új alapokra helyezése is. Ennek egyik velejárója lehet, hogy a ma még ingyen utazó 65 év felettiek és a kisgyermekek az új szabályok szerint a reggeli és a délutáni csúcsidőszakokban nem vehetik igénybe megszokott kedvezményeiket. Ha a frekventáltabb időszakokban vonatra vagy buszra szállnak, nekik is fizetniük kell majd az utazásért.
Az NFM-nél úgy számolnak: a nyugdíjrendszer átalakításával az idén hozzávetőleg 260 ezer nyugdíjas kerülhet ki a kedvezményezettek köréből. A szociális kedvezményeket pedig üzletpolitikai kedvezmények váltják fel. Meglebegtetett könnyebbség, hogy a tarifarendszer átalakítását fontolgató szakminisztérium az idén nem lát okot a jegyárak emelésére. Igaz, arról még senki sem beszél, mi lesz januártól.
Szóba került a Nemzeti Közlekedési Holding is: Hegmanné Nemes Sára, az NFM vagyonpolitikáért felelős államtitkára megerősítette, amiről lapunk már beszámolt, hogy a közösségi személyszállító cégeket összefogó óriási holding megalakítása lekerült a napirendről. De arról nem tettek le, hogy az IMF elvárásainak megfelelően a közlekedési cégek háza táján rendet tegyenek. Ennek fontos állomása lesz a MÁV átalakítása, ami úgy fog történni, ahogy azt lapunk korábban közölte. Vagyis a személyszállítást végző MÁV-Start Zrt. a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) tulajdonában, de az NFM szakmai irányítása mellett működik tovább. A MÁV Zrt. és vele a pályavasút új terv híján előreláthatólag a Magyar Fejlesztési Bankhoz (MFB) kerül. Az utóbbinál a fő vezérlő elv az állami vagyon kezelésének ésszerűsítése lesz.
A MÁV kezelésébe adott százmilliárdos állami vagyon a magyarázatok szerint a nemzeti vasútnak sokba kerül. Könyveiben évről évre hatalmas amortizációs terheket kell elszámolnia, de ingatlanjai utánmilliárdos öszszegű ingatlanadót is fizetnie kell. Ennek megszüntetése érdekében a vasút jóléti ingatlanjait első lépésben mintegy ötmilliárd forint értékben átadnák az azok hasznát élvezőknek, például az önkormányzatoknak. Másokat az állam venne magához.
A kalapban benne van, hogy az utóbbiakért cserébe kaphatja majd meg a MÁV azokat a forrásokat, amelyek hitelei visszafizetéséhez kellenek. Az NFM államtitkára ugyanis elárulta: az év végéig a MÁV 36 milliárd forintnyi adósságának konszolidációja válik szükségessé. A Nemzetgazdasági Minisztériummal (NGM) közösen már folynak a tárgyalások az újabb, elkerülhetetlen szanálás végrehajtásáról.
A minisztérium rendet tenne a vidéki nagyvárosok közlekedésében is. A helyi járatokat üzemeltető Volántársaságok ugyanis nem tudnak tovább hitelezni az önkormányzatoknak. Hegmanné Nemes Sára szerint a megrendelt, de ki nem fizetett helyi személyszállítási szolgáltatások 2011-ben 13 milliárd forint veszteséget okoztak az állami buszosoknak. A gyors megoldást akadályozza, hogy az NFM kénytelen egyenként tárgyalni és megállapodni a kritikus helyzetben lévő önkormányzatok vezetőivel. Valószínű, hogy az eddigi gyakorlattal ellentétben a Volánok nem az elvégzett munkájuk alapján számolnak majd el a városokkal, hanem buszaikat csak ott indítják el, ahol a számlát a megrendelő előre kifizette.
Irodáin spórolna a vasút
Szarvas Ferenc, a MÁV elnök-vezérigazgatója a közelmúltban egy sajtótájékoztatón jelezte: a vasút kész az irodáin is spórolni, s kevesebb irodai felületet bérel. Az NFM azonban nem éri be ennyivel. A szaktárca megint költöztetné – az Andrássy úti székházából az előző kormányzati ciklusban kiköltöztetett – vasútvállalatot. A jelenleg használt Könyves Kálmán körúti bérleményt ugyanis túl költségesnek tartják. Állítólag még nem dőlt el, a MÁV hol kap helyet, mindenesetre az a cél, hogy a nemzeti vasút állami irodaházban működjön tovább.
