Úgy tudjuk, a francia példára figyel a kormány, amikor a pénzügyi műveleteket akarja megadóztatni: értesüléseink szerint arra várnak, hogy kiderüljön, Párizsban milyen tapasztalatok gyűlnek össze a nem szokványos adóról.

Az itthoni elképzelésekről egyelőre csak nem hivatalos információk láttak napvilágot, de ennyiből is megállapítható, hogy nem ugyanazt gondolja az adóról a választásokra készülő Nicolas Sarkozy, illetve Orbán Viktor politikai hátországa. Franciaországban egyértelműen a részvénypiaci tranzakciók kerültek célkeresztbe. A 0,1 százalékosra tervezett adót várhatóan idén augusztustól vezetik be, s olyan speciálisnak tekinthető műveletek után kellene adózni, mint például az országkockázat elleni biztosítás (CDS), vagy a „high frequency trading”, ami egy gyors és rövid ideig tartó pozíciófelvételen alapuló automatizált kereskedési technika.

Ezzel szemben a magyar kormány állítólag minden számlaműveletet megadóztatna, még a sárga csekk befizetése után is meg kellene fizetni a közterhet. Ebből számítások szerint 100-150 milliárd forint bevétele lehet az államkasszának, ám mivel ez az elvonási forma eléggé hajaz a forgalmi adóra, a bevezetése előtt minden bizonnyal Brüsszellel is egyeztetni kell.

Erre lesz idő, mivel leghamarabb jövő év elején bővülhet az adórendszer ezzel a közteherrel, hamarabb ugyanis nem tud kiderülni, hogy a francia megoldás életképes-e, a befektetők hogy reagálnak ilyen egyedi kezdeményezésekre.

A pénzügyi műveletek adóztatása ugyan uniós szintű téma lett az elmúlt hónapokban, de eddig nem sikerült egységes álláspontot kialakítani róla. Elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a tagállamoknak nem érdemes „partizánakciókba” kezdeni, vagyis nemzeti szinten bevezetniük ilyen adókat, mert azzal elüldözik a befektetőket. Valójában az sem jelentene tökéletes megoldást, ha az Európai Unió egészében alkalmaznák a tranzakciós adót, mert akkor az invesztorok más, a pénzügyi műveleteket nem adóztató kontinensekre helyezik át tevékenységüket.

Nem véletlen, hogy sok bírálat éri a francia terveket, amelyeket kimondottan politikai lépésnek tekintenek. „A csak Franciaországra vonatkozó adó visszafogja a növekedést, csökkenti a versenyképességet, és gondokat okoz a francia gazdaság finanszírozásában” – olvasható a francia bankszövetség közleményében.

Sarkozy ellenben úgy nyilatkozott: „A pénzügyi tranzakciók megadóztatása technikailag lehetséges, pénzügyileg elengedhetetlen, morálisan elkerülhetetlen”. Véleménye szerint a pénzügyi szektornak is részt kell vennie „az általa okozott károk” helyreállításában. Az állam és a pénzügyi szektor viszonyáról beszélt Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter is egy tegnapi eseményen, kijelentve: új szabályozást kell kidolgozni, mert önszabályozó piac nem létezik, azt az államnak kell szabályoznia.

Rossz ötlet

– Elvi alapokon nem értünk egyet a pénzügyi tranzakciós adóval, sem azzal, hogy a vállalatokat, sem azzal, hogy a pénzügyi intézményeket megadóztassák – jelentette ki lapunknak Dávid Ferenc.

A VOSZ főtitkára szerint egy konszolidált gazdaságban lehetne létjogosultsága az adónak, ha az a nagyobb pénzügyi, spekulatív műveleteket sújtja. Egy olyan adó viszont, amely minden számlaműveletre kiterjedne, csak a feketegazdaság térnyerését szolgálná, ami senkinek nem lehet érdeke – fogalmazott a munkaadói szervezet főtitkára, jelezve, hogy egyelőre kevés információ áll rendelkezésre, így nem tudni, hogy kire, mire, milyen mértékben állapítanák meg az adót.