A KSH tegnap kiadott jelentéséből kiolvasható, hogy a szeszes italok 10,8, míg az üzemanyagok 16,4 százalékkal kerültek többe, mint 2011 márciusában. Az előző hónapban 5,5 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az egy évvel ezelőttihez képest.

Kiugró áremelkedést mértek egyes élelmiszereknél is – az uniós állattartási szabályozás szigorodása miatt 43,1 százalékos növekedést produkáltak a tojásárak, de 30 százalékkal drágult a sertészsír is, valamint a margarin-csokoládé-kávé trió 20 százalék körüli áremelkedése is markánsnak tekinthető –, de összesítve az élelmiszerárak nem hozták még az átlagot sem, 4,7 százalékkal drágultak egy év alatt.

Februárban még 5,9 százalékos éves inflációt mért a KSH. „Az éves inflációban mutatkozó márciusi csökkenés elsősorban a tavalyi magas bázisra vezethető vissza” – közölte lapunkkal Horváth István, a K & H Alapkezelő befektetési igazgatója, megjegyezve, hogy egy hónap alatt – a tartós fogyasztási cikkek kivételével – minden megfigyelt árucsoport árai emelkedtek. Véleménye szerint a folytatásban a tartósan magas olajár okoz majd visszatérő gondot, az időjárás mellett. Egyre több aggasztó hír érkezik ugyanis a földekről és a gyümölcsösökből, ahol az aszály és a fagy pusztítása miatt számottevően romlottak az idei terméskilátások. Ha folytatódik a rossz széria, a tavalyi 1,7 százalékos gazdasági növekedéshez meglepően nagy mértékben hozzájáruló mezőgazdaság szerepvállalása az idén mérsékeltté válhat. Horváth István szerint nem elég, hogy csökkenhet az agrárium teljesítménye, az élelmiszerárak emelkedésén keresztül súlyos az inflációs kockázat is.

Az MKB Bank vezető elemzője a már említetteken túl az április–májusban megjelenő primőrök árfelhajtó hatására, valamint az alkohol- és dohánytermékeket sújtó, júliusban esedékes újabb jövedékiadó-emelésre hívja fel a figyelmet. Kondrát Zsolt szerint emellett a kilátásba helyezett kormányzati megszorításoknak és az EU/IMF-megállapodás feltételeinek is van inflációs kockázatuk, elég, ha a közlekedési támogatások elvárt leépítésére gondolunk.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője inkább a megállapodás előnyeit hangsúlyozta, ő a forint emiatt várt erősödését emelte ki. A szakértő emellett úgy látja, hogy a gyenge hazai kereslet fékező hatással lesz az inflációra: az év közepéig 5,5 százalék közelében maradhat a mutató, majd év vége felé 4,5-5 százalékra mérséklődhet.

Abban teljes az összhang elemzői körökben, hogy a jegybanknak most nincs teendője az alapkamatot illetően. A hazai folyamatok és a képlékeny nemzetközi helyzet tükrében a következő ülésen marad a hét százalékon álló irányadó ráta, csökkentése csak az EU/IMF-megállapodás megkötése után kerülhet napirendre. Ha ez megvalósul, az év végére 6,5 százalékosra mérséklődhet az alapkamat.