Nincs lista
Kedden Martonyi János külügyminiszter arról beszélt az ATV Híradójában, hogy a magyar kormány előtt még mindig nem ismertek az elvárások. – Az előfeltételek világosak – mondta Bailly erre reagálva.
A szóvivő szerint a kötelezettségszegési eljárások és az igazságszolgáltatás függetlenségére vonatkozó bizottsági levél is a kiszámítható jogi környezet megteremtésére irányul. Közölte: az IMF, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a magyar hatóságok közti párbeszédhez biztosítani kell a megfelelő jogi hátteret, amely biztosítja a befektetők bizalmát az ország iránt. Ez a bizalom most nincs meg, és biztatják a magyar kormányt arra, tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a befektetők visszatérjenek, és a piaci nyomás csökkenjen az ország gazdaságán.
Bailly nem tudott választ adni arra a kérdésre, hogy az eljárások keretében megküldött magyar érvekre adott bizottsági állásfoglalás utal-e majd a hiteltárgyalások megkezdésére. Mint mondta, ez politikai döntés, amit magának a biztosok ülésének kell meghoznia. A testület legközelebb jövő szerdán ül össze.
A bizottság egy másik szóvivője korábban azt közölte: reményeik szerint a nemrég megküldött magyar válaszlevelek olyan helyzetet teremtenek, amelyben megkezdődhetnek a hiteltárgyalások. Nevük elhallgatását kérő magyar diplomáciai források is úgy értékelték: a bizottság várhatóan április vége előtt végez az elemzéssel, amelyben már utalhat a hiteltárgyalásokmegkezdésére vonatkozó időpontra, keretekre, feltételekre. Ugyanakkor bizottsági források arra is rámutatnak: az igazságszolgáltatás függetlensége ügyében (melyben egyelőre csak levelezés, nem eljárás folyik) a velencei bizottság kritikus véleménye után nehéz lesz nem elindítani a kötelezettségszegési eljárást, ha ehhez elég erős jogi érveket tudnak kidolgozni.
A magyar kormány narratívája szerint a bizottság hivatalosan sosem közölt előfeltételeket.Magyar diplomáciai források szerint először akkor tüntetett fel a hiteltárgyalás megkezdésére vonatkozó lehetséges feltételeket írásban a bizottság, amikor a jegybank függetlenségével kapcsolatos márciusi levélben azt kérték, ne változzék a központi bank alelnökeinek száma, illetve a monetáris tanács összetétele. Amagyar válasz erre vonatkozóan csak annyi ígéretet tesz: a jelenlegiMNB-elnökmandátumának (jövő márciusi) lejártáig nem alkalmazzák az új szabályokat.
A politikai feltételek azonban nem érthetik meglepetésként a magyar kormányt. Forrásaink azt állítják, Olli Rehn, a bizottság alelnöke, illetve pénzügyi biztosa és Fellegi Tamás, az IMF-tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter január 20-i tárgyalásán elhangoztak politikai feltételek, köztük például a média függetlensége is. A találkozó után Fellegi úgy nyilatkozott Brüsszelben a sajtónak: megállapodásuk van arról az IMF-fel ésOlli Rehn alelnökkel, hogy ezen a ponton nem hozzák nyilvánosságra a tárgyalások részleteit, de benyomása szerint mindenki a megoldásban érdekelt. Fellegi akkor elmondta, nem hallott olyan kérést, amelynek célja az lenne, hogy ne lehessen megkezdeni a hiteltárgyalásokat.
Terítéken az egyházi törvény
Az Európai Bizottság vizsgálja, hogy a magyar Országgyűlés által elfogadott egyházügyi törvény összhangban van-e az uniós joggal, köztük az egyenlő bánásmódról szóló irányelvvel, miután Tabajdi Csaba, Göncz Kinga és Gurmai Zita szocialista EP-képviselők, valamint az Európai Parlament más, zöld-, néppárti és liberális tagjai írásban fordultak Viviane Reding igazságügyi biztoshoz. A képviselők szerint a magyar jogszabály nincs összhangban a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód követelményét előíró közösségi irányelvvel. A vallási szervezetek ugyan az uniós jog szerint megkövetelhetik, hogy a foglalkoztatott személy azonos vallású legyen, de a levél szerzői szerint az egyházügyi törvény túlmegy az uniós direktíva által meghatározott kivételek körén. Reding válaszában jelezte: a bizottság felveszi a kapcsolatot a magyar hatóságokkal további tájékoztatásért és annak vizsgálata céljából, hogy a magyar jogszabály összhangban van-e az uniós irányelvvel.
