Elmondásából arra lehet következtetni, hogy egyelőre a nemzetgazdasági tárca „magánügye” az adó, arról a kormánynak nincs kialakult álláspontja. Az elhangzottakból az hámozható ki, hogy fél szemmel az európai – francia, osztrák – hasonló jellegű kezdeményezések fogadtatását figyeli a kormány, ezeken múlhat, mi lesz a magyar tranzakciós adó sorsra.

A Magyar Bankszövetség is csak a sajtóból értesült arról, hogy a kormány a pénzügyi tranzakciók megadóztatását fontolgatja – értesült meg nem erősített forrásból a Népszabadság. Forrásaink arra hívták fel a figyelmet, hogy a témában pár hete fogalmazta meg állásfoglalását az Európai Bankföderáció: ellenzik a pénzügyi tranzakciós adó bevezetését, mert az szerintük nem segíti az Európai Unió pénzügyi stabilitás helyreállítását. Azzal érvelnek, hogy az adó olyan pótlólagos terhet jelentene a bankok számára, amit kénytelenek lennének továbbhárítani. Az a veszély is fenyeget a Bankföderáció szerint, hogy a globalizált tőkepiacon apénzügyi tranzak ciók könnyen meg tudják kerülni Európát. Utalnak továbbá egy nemrég készült uniós hatásvizsgálat eredményére is, mely szerint a pénzügyi tranz akciós adó bevezetése negatív hatása azonnal megmutatkozna a GDP-n, mert a pénzügyi szolgáltatások drágulása fékezné a bővülést.

Az adószakértő is azt emelte ki lapunknak, hogy drágulhatnak a banki szolgáltatások. „Aztmamég nem tudni, bevezetik-e az adót, de ha nemcsak az értékpapírügyletek, hanem minden számlaművelet adózni fog, akkor nagyobb lehet ugyan az adóbevétel, de emelkedni fognak a banki díjak is” – mondta a Népszabadságnak Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő. Szerinte ha bevezetik is a pénzügyi tranzakciós adót, annak a lehető legrövidebb időre kell szólnia, hogy Magyarországot ne kerüljék el a pénzügyi műveletek, például az értékpapírpiacon. Egyelőre az sem világos, hogy ha lesz ilyen közteher, az forgalmi adónak minősül-e. Ha igen, abban az esetben a bevezetéséhez szükség lesz az Európai Unió hozzájárulására, az uniós irányelv szerint ugyanis a pénzügyi műveletek áfamentesek. Az is kérdés, hogy egy új adó miképpen illeszkedne a kormányzati propagandába, amely szerint a lakosság terhei tovább nem nőhetnek. Szabályozhatják például úgy is az adót, hogy csak az áfaalanyok – vagyis tulajdonképpen a cégek – pénzügyi műveletei után kelljen megfizetni. Ám ebben az esetben is maradnak nyitott kérdések: ötmillió forint éves árbevétel alatt pél dául jelenleg alanyi áfamentességet lehet választhatni.

Nem mindenki adózhat szimplán

A 30 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásokra terjedhet ki az egyszerűsített vállalkozási adót valószínűleg jövőre felváltó új közteher. Ez a feltétel alaposan meg tudja szűrni a potenciális adóalanyi kört, melyet a nemzetgazdasági tárca 200-300 ezerre becsül. Lapunk egyébként tegnap tévesen közölte, hogy az eva mértéke 35 százalék, az valójában 37 százalék. Szakértők szerint az új közteher elsősorban az egyszerűségével lehet vonzó.