A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszaigaron például 1100 hektár állami föld használatát kellett volna pályáztatni, mert a haszonbérleti szerződés 2009 végén lejárt. Egy, a volt Közép-tiszai Mezőgazdasági Rt.-ből kivált helyi kft. használja, megbízási szerződéssel folyton megújítják neki a földhasználat jogát.

Az állami földterület két nagy, körülbelül 500 hektáros tömbben helyezkedik el, ám a mintegy 1100 hektárból csak 240-et hirdettek meg. Azok közül is az egyik több mint 100 hektáros parcella, van egy 70 hektáros és két 35 hektáros. Vagyis, nagyon kevés pályázónak jut belőle, ha elbírálják a pályázatokat.

Magukat megnevezni nem kívánó helyi gazdálkodók szerint az eddigi bérlők azt is tovább művelik, amit pályázatra meghirdettek, holott ha betartanák a jogszabályokat, akkor már rá sem mehetnének a földre. A gazdák attól tartanak, hogy ezt a pályázatot is visszavonják, mint ahogyan Lepsényben történt korábban, és az addigi bérlő művelheti tovább egyedi engedélyekkel a földet.

A Kékessy-kúriához föld is kell?

A helyiek körében elterjedt, hogy a területre valójában Kékessy Dezső volt párizsi nagykövet vetett szemet. Kékessy Orbán Viktor barátja, szülei éppen ezen a vidéken, Tiszafüreden voltak földbirtokosok, felújított kúriájukban többször vendégeskedett a jelenlegi miniszterelnök és családja.

A helyi családi gazdálkodók úgy hallották: Kékessy elhatározta, hogy visszaszerzi családja egykori birtokait, noha a kormány kampányígéretei és meghirdetett birtokpolitikája éppen a családi gazdaságot, és nem a nagybirtokot támogatja. Forrásaink szerint azért nem hirdették meg a teljes, 1100 hektáros birtoktestet, mert még keresik a jogi és szervezeti megoldást, hogyan kerülhetne az egész a Kékessy család érdekeltségébe.

Budai Gyula, aki Ángyán József utódaként került a vidékfejlesztési államtitkári posztra, a múlt kedden a Bükki Nemzeti Parkban kijelentette: nem igaz az az ellenzéki vádaskodás, hogy a jelenlegi kormányzat oligarcháknak osztaná szét az állami földeket.

"Czinege Lajos sem engedett volna meg ilyet magának"

A Hortobágyi Nemzeti Park például Kunmadaras külterületén ad bérbe 600 hektárt egy környékbeli polgármesternek, aki nem visz oda állatokat – pedig az állattartás erősítése az egyik deklarált célja az állami földek újrapályáztatásának. Valójában azonban az uniós támogatás megszerzése a cél – egy ilyen területre többféle jogcímen akár hektáronként százezer forint támogatást is fel lehet venni. Minden újabb év, amikor valaki megtarthat ekkora területet, 50-60 millió forint olyan jövedelmet jelent számára, amelyért semmit sem kell dolgoznia.

Nemcsak a földek pályáztatása körüli tisztázatlanságok miatt háborognak a Szolnok megyei gazdák. A Hortobágyi Nemzeti Park területén, az úgynevezett Fekete-réten, Tiszafüred és Egyek határán, egy kiemelten védett vizes élőhelyen – engedéllyel – vaddisznóra vadászhatnak egy olyan vadásztársaság tagjai, ahová a helyieket nem veszik fel.

Forrásunk úgy fogalmazott: ilyet még Czinege Lajos sem engedhetett meg magának a kommunizmusban.

Az Országgyűlés múlt hétfői ülésén Orbán Viktor miniszterelnök azonnali kérdésekre adott válaszában érdemben nem reagált a Váli-völgyben lezajlott pályáztatásra, amelyben Nyerges Zsolt Mezort Rt.-je, illetve Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester, az Orbán Viktor által alapított futballakadémia elnökének cége nyerte el a földeket a helyi gazdák elől.

Orbán már hétfőn célzott arra, hogy „akár jogállami kérdéseket is felvető módon” felülvizsgálnák és felbontanák a szocialista kormányok idején aláírt hosszú távú földbérleteket. Erről nyilatkozott kedden Budai Gyula államtitkár is, aki nyilvánvalóan nem követi Ángyán József vidékfejlesztési vonalát.

Lázár és Budai hangosan feljelent, majd jön a csendes paktum?

Információink szerint a háttérben jelentős gazdasági mozgások zajlanak: a kilátásba helyezett felülvizsgálatok érintik bizonyos volt állami gazdaságok privatizációját is. Úgy tudjuk, nem feltétlenül jár elmarasztalással a korábbi törvénysértő eljárás sem: egyes nagy garral megindult vizsgálatok menet közben elhalhatnak.

A Hód-Mezőgazda Rt. ügyében például Budai Gyula és Lázár János feljelentésére nyomozás indult. Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztosi minőségében akkor közölte, hogy a cég 2004-es privatizációjával körülbelül egymilliárd forintos kár érte a magyar államot. Azóta azonban nagy a csönd – egyes magyarázatok szerint azért, mert ha a szocialisták idején kedvező feltételekkel birtokba került tulajdonosok eladják a céget Fidesz-közeli nagyvállalkozóknak, akkor egérutat kaphatnak.

Fideszes földtulajdonosok körében is sokan osztják a véleményt, hogy Ángyán fantaszta volt, akinek a családi gazdaságra vonatkozó elképzeléseit a miniszterelnök sem vette komolyan, és csak azért nevezte ki, hogy minél tovább hitegesse a vidék felvirágoztatásában reménykedőket.

A külföldiek 2014-ben lejáró földvásárlási moratóriuma kapcsán a ma már nem is nagyon titkolt fideszes taktika az, hogy mivel megvédeni úgysem lehet a földet, ezért a határidő lejártáig a párttal szimpatizáló nagybirtokosok tulajdonába kell juttatni belőle annyit, amennyit csak lehet.