Addig a követeléseket felfüggesztik: a hitelek törlesztőrészleteit nem, csak a kamatokat kell fizetni. A fővárosi önkormányzat szerint ez a BKV megmenekülését jelenti.

Talán korai az öröm. Az új városvezetés 72 milliárdos adósságállománynyal vette át a BKV-t elődeitől. Tarlós István az első perctől hangoztatta, hogy ezt a terhet egyedül képtelen cipelni a város. A kormány eleinte megértőnek mutatkozott. A teljes hitelállomány átvállalására is ígéretet tett, de őszre visszakozott. A városvezetés ekkor kétfrontos harcba kezdett. Különféle pénzügyi bűvésztrükkökkel – a hatmilliárdos költségvetési támogatás előre hozott kifizetésével, illetve az előbb tulajdonosi kölcsönnek álcázott, majd támogatássá változtatott kilencmilliárdos, majd legutóbb ötmilliárdos hitellel – hónapról hónapra tolta ki a pénzügyi összeomlást. S közben – időnként kínos üzenetváltásokkal kísérve – tárgyalt a kormánnyal.

Eleddig homályos ígéretnél nem kapott többet. Közben Budapest elment a falig: az intézményi működési költségek tíz százalékának befagyasztásával, valamint a fővárosi költségvetés és hitelkeret terhére megszavazott kölcsönökkel – az ellenzék, sőt azóta távozott pénzügyi főtanácsadója szerint is – már a saját csődjét kockáztatta. Az év elejére azonban nyilvánvalóvá vált, hogy ez sem elég. A városvezetés lázas egyeztetésbe kezdett a hitelezőkkel. A pénzintézetek tárgyalókésznek mutatkoztak, de több feltételt is szabtak a lejáró hitelek refinanszírozási szerződéseinek megkötéséig – várhatóan június végéig – tartó fizetési moratóriumért cserébe. Így például teljes körű kormányzati kezességvállalást, az új közszolgálati szerződés megkötését, a kamatfizetési kötelezettségek teljesítését, a normatív állami támogatás időarányos részének feloldását, a korábbi fővárosi tulajdonosi kölcsön támogatássá alakítását, továbbá a bankok számára is elfogadható üzleti terv kidolgozását várják április végi határidővel.

A moratórium azonnal megszűnik, ha a BKV csődeljárást kezdeményez, felszámolási eljárás indulna a cég ellen, vagy a kormány stratégiai jelentőségű vállalattá minősítené a BKV-t.

A városvezetés elfogadta a feltételeket, teljesítésükre közgyűlési felhatalmazással ígéretet is tett. Kérdés, hogy tudja-e tartani. Ez ugyanis javarészt nem tőle függ. Bár a városháza tegnapi közleménye kitér arra, hogy Tarlós István megegyezett Varga Mihály és Naszvadi György államtitkárokkal a BKV hosszú távú finanszírozásának főbb elemeiről, de a részleteken még dolgoznak.

Nem sietnek

A kormány cseppenként adagolja a segítséget, készfizető kezességet például csak az UniCredit Bank ötmilliárd forintos hitelének visszafizetésére vállalt. A többi adósságért a fővárosnak kell jótállnia, az állam csupán az önkormányzat fizetésképtelensége esetén lép be. Holott Tarlós István korábban azt remélte, hogy a kormány megadja az állami bankgaranciát a BKV-nak, ami lehetővé teszi az április végéig lejáró hitelszerződések három évvel való meghosszabbítását. Ezt követően a kormány az állami támogatások megnyirbálására kért javaslatot a fejlesztési minisztertől. A legutóbbi közgyűlés után Tarlós április 15-ét jelölte meg a hosszú távú finanszírozásról szóló megegyezésre. Így beleférnének a bankok szabta hó végi határidőbe. Eközben sürgős lenne a zárolt 32 milliárdos normatíva feloldása, mert az áprilisi béreket csak a fővárosi hitelből tudták kifizetni. Az új közszolgáltatási szerződést is meg kellene kötni, a régi ugyanis április végén lejár, s ennek híján leáll a cég.