– A magyar foglalkoztatottság általában nagyon alacsony, a férfiak és a nők közötti 11-12 százalékos különbség azonban megfelel az uniós átlagnak – mondja Frey Mária közgazdász, a Corvinus Egyetem tanára. Ugyanakkor a magyar nők foglalkoztatottsága a 15 és 64 év közötti korosztályban 50-51 százalék között mozog, amivel az unió sereghajtói között vagyunk Máltával, Olaszországgal, Görögországgal, Bulgáriával és Romániával.

Az okokról szólva a szakember több szempontot említ: Magyarországon nagyon alacsony a 15–24 éves fiatalok és az 55 évesnél idősebbek munkavállalása, emellett itthon rendkívül kevés kisgyerekes nő dolgozik. Ennek fő oka szerinte a példátlanul hosszú, hároméves gyermekgondozási szabadság, a szülés utáni visszatérés nehézségei a munkába, a bölcsődei férőhelyek hiánya.

– A kisgyerek jelenléte a családban a férfiak foglalkoztatottságát javítja, a nőkét viszont rontja: 25 százalékkal kevesebben dolgoznak közülük, mint a gyermektelen vagy idősebb gyereket nevelő nők közül – hangsúlyozza.

Szalai Piroska egyelőre fél évet és egy kétfős titkárságot kapott Matolcsy György nemzetgazdasági minisztertől. Első hallásra mind az idő, mind az apparátus nevetségesen kevés ahhoz a problémához képest, amely megoldásának kidolgozása a kormánybiztosra vár. Mint azt azonban lapunknak mondta, nincs egyedül, mert az elmúlt napokban tömegesen kapta az ajánlatokat a civil és a tudományos szféra felől, hogy szívesen segítenének szakértelmükkel, illetve eddigi kutatásaik eredményeivel. Ráadásul – tette hozzá Czomba Sándor – a foglalkoztatáspolitikai államtitkárság (ahol 56 nő és 26 férfi dolgozik) is bevetésre kész. Arra a kérdésünkre, hogy mi lesz fél év után, az államtitkár azt felelte: Matolcsy György dönt az ügyben, és sok függ majd a munka eredményétől.

Frey Mária emlékeztetett, hogy már sokféle javaslat született a nők foglalkoztatásának növelésére. Ezek mindegyike kiemeli a gyermekintézmények számának növelését. – A gyerek-, idős- és beteggondozásra hatalmas szükséglet van, ami azt jelenti, hogy ezen a területen óriási foglalkoztatásbővítési lehetőség rejlik –állítja. Emellett szerinte fontos lenne a részmunkaidős foglalkoztatás, a rugalmas munkaidő és a távmunka elterjesztése, továbbá egyfajta szemléletformálás is: annak tudatosítása, hogy a házimunka, a gyereknevelés, a betegápolás nem kizárólag a nők feladata. Ahogy annak a „kulturálisan rögzült” véleménynek a megváltoztatása is, mely szerint rossz anya az, aki nem tölt otthon éveket a gyermekével.

Szalai Piroska ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy ugyan nagyon alacsony Magyarországon a részmunkaidőben foglalkoztatottak száma, de ennek ellenére nem azon fog munkálkodni, hogy miként lehet egy állásból kettőt csinálni, mert az nem megoldás. Szerinte a megoldás kulcsa az, hogy megakadályozzák a nők inaktív státuszba kerülését. De ígéretet tett arra is, hogy terveket fognak kidolgozni a gyermekfelügyelet, a munkaerő-piaci diszkrimináció és a felnőttképzés területén is.

Szlovákokkal egy sorban

A kormány egyik fő célja a népességfogyás megállítása, manapság pedig ott vállalnak több gyereket a nők, ahol többen dolgoznak közülük. Magas termékenység és magas női foglalkoztatottság jellemzi az Egyesült Királyságot, Hollandiát, Dániát, ezzel szemben alacsony termékenységgel és alacsony női foglalkoztatottsággal küzd többek között Magyarország, Szlovákia, Lengyelország. Egy európai ország sincs, ahol alacsony foglalkoztatottság mellett magas lenne a termékenység.

Szalai Piroska és Czomba Sándor közösen akarnak fordítani a tendenciákon