A munkanélküliség hónapok óta a vártnál gyorsabban csökken, a tőzsde pedig (a válság legrosszabb éveihez képest) szárnyal. Ám lehet, hogy a fenti eredményeket hamarosan semmissé teszi a választók szemében, hogy nap mint nap többet kell fizetniük a benzinkutaknál. A tavaly kezdődött arab tavasz eseményei, az iráni feszültségek, valamint az energiahordozók iránti globális kereslet növekedése mind felfelé hajtják az árakat.

Obama beiktatása óta majdnem megduplázódott a benzin ára az országban, ma már átlagban négy dollárt kell fizetni egy gallonért. Ez átszámítva körülbelül 233 forintos literenkénti árat jelent, ami Európából nézve nem tűnik soknak. Az emelkedés drámai mértéke azonban súlyosan érinti az alacsonyabb jövedelmű háztartásokat. Az „autófüggő” Egyesült Államokban sokaknak nincs is választásuk, a nagy távolságok és a fejletlen tömegközlekedés miatt nem lehet könnyedén kerékpárra vagy buszra, vonatra váltani (ez alól csak a legnagyobb városok kivételek).

Ezért az elnökválasztási kampányban is egyre több szó esik a benzin- és energiaárakról. A republikánusok egyértelművé is tették: minden alkalmat kihasználnak, hogy ezzel az indokkal támadják Obamát. Március közepén Newt Gingrich republikánus elnökjelölt-aspiráns, egykori házelnök csapott össze az elnökkel, amikor azt ígérte, hogy megválasztása esetén 2,5 dollárra vinné le egy gallon benzin árát. A Fehér Ház ezt üres kampányszövegnek minősítette, és hangsúlyozta: egyetlen amerikai elnöknek sem lehet ekkora befolyása a benzinárra, ilyet ígérni felelőtlenség. Gingrich szerint az lenne a megoldás, ha minél több olaj- és gázmezőt tárnának fel és termelnének ki az ország területén.

Mitt Romney egykori massachusettsi szenátor is Obamát hibáztatja a magas üzemanyagárakért. Egy múlt héten rendezett internetes beszélgetésben azt mondta: az elnök szándékosan olyan lépéseket tesz, hogy emelkedjenek a fosszilis energiahordozók árai, hogy ezzel a (drágább) megújulóenergia-források felé terelje az embereket. AThe New York Times azonban megjegyzi: két évvel ezelőtt publikált könyvében még Romney is az energiaárak fokozatos és kiszámítható emelése mellett volt, hogy ezzel ösztönözze takarékosságra a felhasználókat – a vállalatokat pedig arra, hogy befektessenek az energiatakarékos berendezésekbe.

Obama stábja sem volt rest: a legújabb kampányfilmjük azt hangsúlyozza, hogy nem érti a republikánus támadásokat, hiszen nyolc év óta az idén termelik ki a legtöbb olajat Amerika határain belül (nemrég adott ki engedélyt újabb kutatófúrásokra is). A videó szerint Romney azért támadja Obamát, mert az elnök meg akarja szüntetni a nagy olajcégek adókedvezményeit, a republikánus jelölt pedig az ő érdekeiket képviseli. Obama az így beszedett pénzt a megújulóenergia-források kutatására, és hatékonyabb autók kifejlesztésére fordítaná.