Kiadós esőre szomjazik a mezőgazdaság
– A szárazság miatt a talajvíz egy méterrel lejjebb húzódott, és mivel a felső rétegekből hiányzik a víz, ezért a most zsendülő növények alulról nem számíthatnak nedvesség-utánpótlásra – foglalta össze a helyzetet Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkára. Hozzátette: csak az esőben és nem is akármilyenben – tíznaponta ismétlődőben – reménykedhetnek, mert öntözővíz nincs, ugyanis a több mint 4,3 millió hektár szántóból jó, ha 100 ezer hektárt képesek valójában öntözni.
A Kossuth rádiónak nyilatkozó kormányzati tisztviselők szerint az öntözést egyelőre hátráltatja az is, hogy a csatornákat még nem töltötték fel. Tóth Sándor szerint ennél súlyosabb probléma, hogy a kormány megszüntette a kisebb régiókban működő vízügyi társulások jogi és pénzügyi működésének alapját. Azt ígérték, hogy harmincezer közmunkás tisztítja majd az árkokat és dolgozik majd azon, hogy a belvizet elvezessék a termőföldekről. Most viszont nincs belvíz, ellenben az árkokban a vizet a földekhez kellene vezetni. Se közmunkás, se víz, viszont a titkár úgy tudja, hogy a jelenlegi 82 vízügyi társulásból 30-40 végelszámolását tervezi, így azután már társulás sem lesz, amely a munkát koordinálná.
A gazdálkodók nem tehetnek mást, különböző agrotechnikai módszerekkel – elsősorban simítózással és hengerezéssel – próbálják megőrizni a talaj nedvességtartalmát. Emellett az ilyenkor szokásos ütemben haladnak a talaj-előkészítési munkákkal és az őszi vetésű növények fejtrágyázásával is. A tavaszi árpa, magborsó és zab vetése folyamatos, de kockázatos, mert porba vetnek, s ha rövidesen nem érkezik csapadék, akkor a jobbik esetben is vontatott kelésről lehet beszélni, ami gyenge növényt, kisebb termést ígér. Az ősszel elvetett szántóföldi növények fejlettsége eltérő, többnyire elmarad az ez idő tájt elvárható mértéktől. Az árpa és a kenyérgabona csak február végén, illetve március elején kezdett sorolni. A megkérdezett szakemberek szerint a gabonák a mostani helyzetben nem a növekedésre összpontosítanak, hanem a rendelkezésükre álló energiából igyekeznek a termést már meghozni. Tóth István az esetleges aszály árakra gyakorolt hatását illetően óvatos, annyit azonban hozzátett, a kevesebb termés „felhúzza” az árakat. Sákán Antal, a Magyar Sertéstartók Országos Szövetségének elnöke úgy véli, az állatokat tartók nagy bajban lesznek kiadós eső hiányában, mert a mostani, kilónkénti 50 forint körüli gabonaárak 80-ra emelkedhetnek. A takarmányárak emelkedésével 30-35 százalékos sertésdrágulás tudna lépést tartani, de ebből a legjobb esetben is csak 6-10 százalékkal próbálkozhatnak az érintettek, s még az is kétséges, hogy a húsipar ezt meg tudja-e fizetni. A feldolgozók a tavalyi költségnövekedés után sem tudtak árat emelni, a fogyasztóknak ugyanis nincs pénze.
– A legrosszabb esetben az aszály által érintett terményekből hiány lehet – mondta Fórián Zoltán, az Agrár Európa Tanácsadó Kft. üzletág-igazgatója. Ami az árakat illeti, arra hívja fel a figyelmet, hogy a tőzsdei termények ármozgását elsősorban a világpiac irányítja. Így volt ez tavaly is, amikor Magyarországon jó volt a termés, mégis drága a gabona. A feldolgozóipar kilátásaival kapcsolatban borúlátó: ha katasztrofálisan kevés lesz a csapadék, s drágul a termés, akkor sokan juthatnak bajba. De ettől függetlenül – állítása szerint – a mezőgazdaság megőrizheti a tavalyi GDP-mentő pozícióját, ennek azonban feltétele, hogy folytatódjon az élelmiszerek világszintű áremelkedése.
A gyümölcsös is veszélyben van
A gyümölcsösökben a fák mostanában bontják virágaikat. Mártonffy Béla, a FruitVeb Magyar Zöldség, Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke szerint idén újfent bebizonyosodik, hogy a gyümölcsöt nem szabad az öntözés lehetősége nélkül termeszteni. Hasonló a helyzet a szántóföldi zöldségtermesztésben is. Az elkövetkező időszak fejlesztéseiben elengedhetetlennek tartaná az öntözés terjesztését, mert Magyarország csak így kerülhet Európa kertészeti középmezőnyéből az első harmadba.
