A héten megjelent statisztikák szerint a közös valuta megszületése óta idén februárban volt a legmagasabb a munkanélküliség az eurózónában: 10,8 százalék. Az euróövezetben több mint 17 millióan élnek munka nélkül, ez az arány az egész unióra vetítve 10,2 százalék, és 24,5 millió embert érint. Az ifjúsági munkanélküliség is magas, az egész unióban 22,4 százalékos.

Ráadásul komoly aszimmetriák mutatkoznak: míg például Spanyolországban 23,6 százalékos, addig Ausztriában 4,2 százalékos a munkanélküliség. Gond az is, hogy az unión belül csak a lakosság két százaléka „mobil”, azaz dolgozik más tagállamban. – Az európai munkaerőpiac fikció – fogalmazott leegyszerűsítve Andor, hozzátéve, hogy le kell küzdeni az adminisztrációs, nyelvi és földrajzi akadályokat. A csomag célja épp a dinamikus munkaerőpiac. Ezért például megerősítik a munkaerőpiac résztvevőit összekötő EURES programot (elsősorban a kínálati oldalát), ami a bizottság leggyakrabban látogatott holnapja.

Az unió azt a célt tűzte ki, hogy 2020-ra 75 százalékosra növeli a foglalkoztatás szintjét, amelynek eléréséhez csaknem 18 millió munkahelyet kéne teremteni. A közös fellépést nehezíti, hogy kevés az olyan, foglalkoztatáshoz kapcsolódó terület, ahol a bizottságnak jogalkotási lehetősége van. Andor László emlékeztetett: a tavaly tavasszal tapasztalt gazdasági fellendülés után ismét hullámvölgybe került az unió, ezért más erőfeszítést kíván a foglalkoztatás növelése. – Nem jön magától a fellendülés, és nem lesznek maguktól munkahelyek – fogalmazott a magyar biztos. Rámutatott: a fiskális konszolidációval számolni kell, de új eszközként kell tekinteni a bérpolitika átgondolására és egy korábbi bizottsági döntés alapján az uniós alapok célzottabb felhasználására, főleg az ifjúsági munkanélküliség területén. A bérpolitikát európaibb, közös szemlélet felé szeretné elvinni a csomag a bértrendek uniós szintű elemzésének megerősítésével és a bérminimum előmozdításával. Minden tagállamot minimálbér megállapítására kötelezni ugyanakkor politikailag irreális lenne a szakértők szerint.

A bizottság segíthet az egyes tagállamokban bevált politikák átültetésében is. Andor példaként említette a dán duális képzést (ami a szakképzés olyan rendszere, melyben az iskola és a vállalat együttesen járul hozzá a tanulók képzéséhez) és az Ausztriában bevált ifjúsági garanciát, amelynek keretében a pályakezdő fiatalok négy hónap után garantáltan gyakornoki állást, szakképzést vagy iskolai továbbképzést kapnak állami támogatással.

Andor László