A tagok ötöde visszalép
A több mint húszszázalékos arány mindenesetre meglepően magas ahhoz képest, hogy a szervezet múlt csütörtökön – keddi és szerdai adatok alapján – még arról számolt be, a magán-nyugdíjpénztári tagok kevesebb mint tíz százaléka jelezte távozását. Ez az jelenti, hogy igen sokan, a még nem végleges adatok alapján is legalább 13 ezren az utolsó pillanatra hagyták a döntést.
A végső rohamot látva valószínűleg jobban járt volna a kormány, ha megfogadja Szabó Máté ombudsman javaslatát, és meghosszabbítja a visszalépésre rendelkezésre álló időt – pontosabban erről szóló módosító javaslatot nyújt be a parlamentnek. Az alapvető jogok biztosa pénteken kérte a Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM), fontolja meg a határidő kitolását, mert a tagoknak nem áll rendelkezésre elegendő idő ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzanak. A tárcánál az MTI kérdésére hétfőn elmondták: az NGM március 30-án kapta meg az alapvető jogok biztosának kérelmét elektronikusan a március 31-én lejárt határidő meg hosszabbítására, amelyre a minisztérium hivatalosan eddig még nem adott választ. Az átlépésre nyitva álló határidőt törvény állapítja meg, annak meghosszabbítására a nemzetgazdasági miniszternek nincsen hatásköre – tették hozzá.
Arról egyelőre nincsenek információi a Stabilitásnak, hogy a visszalépők révén mekkora nyugdíjpénztári megtakarítás kerül át az államhoz, de valószínűleg tízmilliárdos nagyságrendről van szó. A korábbi közlések szerint elsősorban azok döntöttek a távozás mellett, akiknek kisebb összeg volt a számlájukon, ám akkor még a visszalépők aránya az öt százalékot sem érte el. A jelenlegi 22 százalékos szint mellett valószínűbb, hogy a távozók megtakarítása összességében átlagos mértékű, ami azt jelenti, hogy a tavaly év végén a pénztárakban kezelt 226 milliárd forintból akár 50 milliárd is az államhoz kerülhet. Utóbbi összegnek nagyjából a fele állampapír, amit bevonnak majd, így főleg részvények és befektetési jegyek formájában mintegy 25 milliárd forint értékű vagyon kerül át a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba. Ha ezeket az eszközöket mind pénzzé teszik (és nem tartják meg, mint tették például a Molvagy a Rába-részvényekkel), akkor a hétfővel lezárult átlépési akció ennyivel javíthatja az államháztartás idei egyenlegét.