1,5 milliárd eldobott autó

Kiszámolni könnyű, elképzelni nehéz, hogy másfél milliárdnál több gépkocsit dobtunk el 126 év alatt. Különösen megdöbbentő a darabonként legalább tonnányi alkatrész mennyisége.

A belső égésű motorral szerelt úttörők – Karl Benz triciklije és Gottlieb Daimler automobilja – óta 2,485 milliárd gépjármű készült. Nem lehetett könnyű, de a Mercedes összegyűjtötte és 125 éves ünnepi összeállításában publikálta a 2 485 041 881 darabról szóló számot. Az Autógyártók Nemzetközi Szövetségének (OICA) adatai szerint ez a mennyiség egy év alatt több mint nyolcvanmillióval nőtt, így a gyártott autók száma mostanra elérte a 2,565 milliárdot.

Akármilyen drága tankolni, akármennyire pang néhány vezető piac, az autógyártók továbbra is versenyeznek az eladásban: 2011-ben 80,1 millió autó készült világszerte, ami közel tízszázalékos növekedést jelent az előző év 72,2 milliójához képest. A tavalyi mennyiséggel sikerült egymilliárdra bővíteni a világ autóparkját. És a tempó nem lassul, legalábbis az ágazat vezetői szerint.

Bill Ford Detroitban már az év elején arról beszélt, hogy a jelenlegi egymilliárdról az évszázad közepére négymilliárdra nő a globális autópark. Hihetünk az előrejelzésnek, ha egy világcég vezetője és a tömegautó megalkotójának unokája mondja. A jövőről még azt is elmondta Ford, hogy ekkora forgalomsűrűséghez már totális járműkommunikációs rendszerek, intelligens és önálló működésre, valamint a vészhelyzetek elkerülésére is alkalmas járművek kellenek. Az európai szakemberek is bizakodóak, pedig a helyi piac már megint lejtmenetben van. Az Opeltől a VW konszernhez igazolt Hans Demant műszaki igazgató 2018-ra szóló éves előrejelzésében 105 millió autóról beszélt. Hogy miben bíznak? Oroszországban, Indiában, Brazíliában, Kínában és Mexikóban várható még fejlődés.

A nagy ugráson már túl van Kína, ahol az autópark elérte a százmilliós darabszámot, hála az odatelepült gyártóknak, melyek továbbra is optimisták, pedig a hitelezésre alapozott hagyományos képlet már több piacon is csődöt mondott. A potenciált a népesség és a gépkocsipark mérete alapján számolták ki eddig is a gyári marketingesek, akik szerint Kínában az ezer lakosra jutó ötven személyautó bőséges tartalékokat sejtet. Az Autógyártók Nemzetközi Szövetségének (OICA) számításai szerint ennél is nagyobb lehetőségek vannak az ezer lakosra csak húsz autóval számoló Indiában. Amivel nem számolnak, az a fizetőképes kereslet csökkenése, az úthálózat telítettsége, az üzemeltetési költségek növekedése, a hatósági korlátozások, és a környezetre gyakorolt hatásról még nem is beszéltünk.

Kínában már nem csak a születést szabályozták, de a rendszámok kiadását is lassították, mert Pekingben annyi autó fut, vagy áll, mint amennyi összesen közlekedik az osztrák vagy cseh utakon. A leghosszabb forgalmi dugó rekordját 99,5 kilométerrel a kínaiak állították fel 2010-ben, és még abban az évben elhódították az USA-tól a legnagyobb autópiacának címét is.

A legnagyobb autópark címét még az USA birtokolja: ez 230 millió terepjárót és kisteherautót, ezen belül 132 millió személyautót jelent. 2000-ben még 17,4 millió, tavaly 12,8 millió új autó kelt el az USA-ban, ilyen eredménnyel már jövőre megválhat elsőségétől. Az új autók piacának visszaesése miatt az Egyesült Államokban folyamatosan nő a gépkocsik átlagkora, mely már elérte a 11 évet, az öregedéssel párhuzamosan öt éve folyamatos emelkednek a használtautóárak, 2011-benmár 3-5 százalékos volt a drágulás.

Az előrejelzések szerint Kínában lesz a legnagyobb autópark is, mely 2011-ben 15 millióval nőtt, és ezzel már meghaladta a százmilliót, motorkerékpárokkal együtt pedig már a 225 millió darabot. A kínai belügyminisztérium közlekedési hivatalának adatai szerint tizennégy olyan város van, melyben egymilliónál több autót regisztráltak, Pekingben például 4,7 milliót. A százmillió autó 61 százaléka mini és kiskategóriás személyautó. Öt év alatt 20 százalékkal bővült a jogosítvánnyal rendelkezők, és 19 százalékkal a gépjármű-tulajdonosok száma.

A második világháború után a globális autópark folyamatos növekedése csak a két olajválság és a pénzügyi krízis idején torpant meg: a termelés 1950-ben 10 millió autó volt, ez a szám 1973-ban elérte a negyvenmilliót, aztán 33,5 millióra csökkent. A közel-keleti háború miatti arab olajembargó után 1975-re hatmillió darabbal esett az éves gyártás, hasonló méretű volt a visszakapcsolás a második olajválság hatására is: 1978-ban még 44 millió gépkocsi készült, öt év múlva ez 37,4 millióra esett vissza. Ennél is drasztikusabb volt a pénzügyi válság hatása: 2007-ben még 73 millió autó készült, 2009-re a termelés 61,8 millióra zuhant, tavaly viszont már meghaladta nyolcvanmilliót. Globálisan ismét felfelé ível a járműgyártás, de nem az automobil szülőhelyén: a nyugat-európai piacokon folyamatosan esnek az eladások, és az ágazat motorja továbbra is egyértelműen India, Kína, Oroszország, Mexikó és Brazília, a kérdés csak az, hogy meddig? A gyártók nyomják a gázt, kapacitással bírják, csak az kérdéses, hogy mennyire futja a piaci lendületből, mert ha csak a népességre alapoznak, lehet, hogy túlpörgetik magukat.

A grafikával ötvözött illusztráción már a nem is oly távoli jövőkép látható
A grafikával ötvözött illusztráción már a nem is oly távoli jövőkép látható
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.