Lejárt az idő
Ahogy fogalmaztak: bár a határidő hétvégére esik, de mivel erre vonatkozóan nem kaptak semmilyen előírást, így a saját működési rendjüket veszik alapul.
Az egyik pénztárvezető azonban hozzátette: aki az utolsó pillanatra hagyta a döntést, és ma mondana le tagságáról, az megteheti, szándékát ugyanis jelezheti postai úton is. Értelmezésük szerint az ilyen kérelmeket, ha március 31-i pecséttel van ellátva, vagy más módon igazolhatóan szombaton adták fel, akkor azt befogadják a pénztárak. Ezzel együtt valószínűtlennek tűnik, hogy egy ilyen súlyú döntést valaki ne személyesen, hanem postán keresztül rendezzen – tette hozzá.
Eddig a pénztárak kevesebb mint fele, öt kassza jelentette be, hogy mindenképpen a piacon kíván maradni: az Allianz (április 1-jétől Szövetség Nyugdíjpénztár), valamint a Budapest, az ING, az OTP és a Pannónia. Ezeknek a kasszáknak tavaly év végén 55 ezer tagjuk volt, közülük szerdáig 3520-an jelezték, hogy átlépnének az állami nyugdíjrendszerbe. Az Aegon és az Erste a végelszámolás mellett döntött, a két kassza közel 21 ezer tagjából az utolsó adatok szerint 4379-en távoznak. Az AXA, az Aranykor, a Dimenzió és az MKB eddig nem jelezte, hogy tovább működik vagy megszűnik, mindenesetre a négy pénztár több mint 21 ezer tagjából 1758-an lépnek vissza. A még nem végleges adatok szerint tehát a magán-nyugdíjpénztári tagok kevesebb mint tíz százaléka, 9656 fő döntött a távozásról.
Egy a szektort ismerő forrásunk szerint azok, akik most nem visszalépnek, hanem pénztárt váltanak (jellemzően a megszűnő kasszák tagjai), elsősorban a nagyobb kasszák iránt érdeklődnek. A legtöbben az Allianzot és az ING-t favorizálják. Az OTP azért kevésbé vonzó, mert bár nem kérnek támogatást a tagoktól, de a tagdíj alsó szintje májustól havi ötezer forint lesz, míg például az ING-nél ötszáz.
Ugyanakkor nem biztos, hogy amai nappal végleg bezárul az ajtó amagánnyugdíjpénztári tagok előtt. Legalábbis Szabó Máté azzal a kéréssel fordult a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, hogy hosszabbítsák meg a határidőt. Az alapvető jogok biztosa szerint az érintettek nem tudnak megalapozott döntést hozni, mivel hiányoznak az ehhez szükséges jogszabályi feltételek. Bár a kormányzat részéről többször megerősítették már, hogy a tagok 2010 októberéig az állami nyugdíj 75 százalékára szereztek jogosultságot (a különbözetet a pénztáraknak kell biztosítaniuk), ezt követően pedig száz százalékra, ám ez egyelőre nem több ígéretnél, a szükséges törvénymódosítással még adós a kabinet.
A kormányzat azonban nem csak ezzel a jogszabállyal van elmaradásban. A kérdés rendezéséig a PSZÁF a feladatát végzi tovább – tájékoztatta a Népszabadságot Binder István, a felügyelet szóvivője, akihez azért fordultunk, mert egy nappal a törvényben rögzített határidő előtt, azaz pénteken még mindig nem jelent meg semelyik hivatalos kormányzati kiadványban (Magyar Közlönyben, Határozatok Tárában) az a rendelet, amelyik lehetővé tenné, hogy a PSZÁF átadja a nála őrzött adatállományt az illetékes államigazgatási szervnek. Márpedig ezek az adatok nélkülözhetetlenek a társadalombiztosítási egyéni nyugdíjszámlák kialakításához.
A magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény tavaly év eleji módosítása írta elő, hogy a felügyeletnek 2011 decembere és 2012 márciusa között át kell adnia a törvényben előírt adatokat a központi nyilvántartásából. Hogy merre, az itt a kérdés – erről a Nemzetgazdasági Minisztériumnak kellett volna az elmúlt hónapokban rendelkeznie, ám ez eddig nem történt meg. Addig viszont a PSZÁF nem tudja hová továbbítani az adatokat, hiába, hogy elértünk a jogszabályban megállapított határidőig.
Amíg a vonatkozó jogszabály nem születik meg az átvevő intézményről, a PSZÁF feladata az adatok felelős őrzése. Ezt jogszabály nem tiltja – írta lapunknak Binder István, aki szerint a felügyelet megtette a szükséges előkészületeket, így amint a társadalombiztosítási egyéni számlát vezető államigazgatási szerv kijelöléséről rendelkező kormányrendelet megjelenik, haladéktalanul el tudja küldeni a jogszabályban előírt adatokat.
Az átadandó állomány mintegy 4,9 millió ember adatait tartalmazza, mindazokét, akik jogosultak állami egyéni számlára. Azok is idetartoznak, akik tavaly léptek vissza a magán-nyugdíjpénztárukból, azok is, akik idén. És a maradók is, mivelhogy idéntől megszűnt a kiszerződésük a társadalombiztosításból, nekik is jár a teljes nyugdíj. Ha nem így történt volna, akkor is jogosultak lennének állami nyugellátásra a korábbi éveikre tekintettel.
A kormány, illetve illetékes minisztériuma tehát nem töri magát, hogy mihamarabb el tudjon indulni az egyéni nyugdíjszámlákra alapozott társadalombiztosítási rendszer, pedig az elmúlt egy évben több nyilatkozatban is ezt jelölték meg a nyugdíjrendszer átalakításának középpontjaként. Az is késlelteti az ügy előrehaladtát, hogy információink szerint nemcsak a nyugdíjbiztosító, de az adóhatóság is igényt tartana az állomány kezelésére.
Hallgat az AB
Az Alkotmánybíróság (AB) jövő heti ülésének napirendjén sem szerepelnek a magán-nyugdíjpénztári tagsággal összefüggő kérdések, s alkotmánybírósági forrásaink szerint nem is látszik, mikor kerülhetnek terítékre a beadott indítványok. Arra hívták fel a figyelmet, hogy ma jár le a határideje a korábbi beadványok megerősítésének: az AB-ről szóló törvény módosítása miatt 2012-ben „kisöpörték” a korábbi ügyeket, de lehetőséget biztosítottak arra, hogy aki a hatályos rendelkezéseknek megfelelő keresetet nyújtott be 2012 előtt, jelezze, ha fenn kívánja tartani a beadványát. Úgy tudni, százas nagyságrendben érkeztek be ilyen jellegű megkeresések az AB-hez, de arról egyelőre nincs információ, hogy ezek közül mennyi érinti a nyugdíjrendszert. (B. F. Z.)
OTP Bank kontra PSZÁF
Áprilisban tartják a következő tárgyalási napot az elsőfokú perben, amit a PSZÁF indított az OTP magánnyugdíjpénztárral szemben – tudatta lapunkkal a PSZÁF. A pénztárak befektetett eszközeivel, a vagyonkezelési költségekkel kapcsolatos, 2010–2011 táján folytatott vizsgálatok több pénztár esetében felügyeleti intézkedéshez vezettek. A PSZÁF tájékoztatása szerint az Aegon a határozatot követően azonnal, az AXA pedig a későbbiekben jóváírta (volt) pénztártagjai részére a tőlük indokolatlanul elvont vagyonkezelési költségeket. Az ING és az OTP viszont bíróságon támadta meg a határozatokat. Előbbi magánnyugdíjpénztára esetében a felügyelet most februárban pert nyert első fokon a Fővárosi Bíróságon. (B. F. Z.)
