Győztek a skót németek
Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő – aki hét éve elnökli a találkozókat, és állítólag nyáron lejáró mandátuma után is szívesen vinné tovább a stafétabotot – rossz néven vette, hogy a tanácskozás konklúzióit Maria Fekter osztrák pénzügyminiszter a hivatalos sajtótájékoztató előtt elkotyogta. Juncker üvöltözött Fekterrel, majd példátlan módon lefújta a sajtótájékoztatót.
Az eurócsoport által kiadott közleményből kiderül, szeretnék meggyőzni a piacokat és a nemzetközi közösséget, hogy az európaiak is sok pénzt áldoznak saját maguk megmentésére, így szálljanak be ők is.
A lényeg, hogy aminimalista német megközelítés győzedelmeskedett. Az ideiglenes mentőalap (EFSF) párhuzamosan futhat az állandó, júliusban felálló mellett, így elvileg 700 milliárd euróra nő az eszközök hitelkerete, de csak papíron. Az EFSF 440 milliárdos keretéből 200 milliárdot már elköteleztek a görög, portugál és ír programok mellett. Az EFSF-ben fennmaradó 240 milliárdot pedig befagyasztják, és vészhelyzet esetén használják csak fel, hiszen az ESM csak pár év múlva éri el az 500 milliárdos azonnal mozgósítható hitelkeretet. Ennek elérését a pénzügyérek felgyorsították: az eredeti öt helyett három év alatt kell végrehajtaniuk a tagállamoknak a 80 milliárd eurós tőkebefizetést. A közleményben megemlékeznek a mentőeszközök felállítása előttről származó csaknem százmilliárd eurós első görög mentőcsomagról: így az eurócsoport úgy tud érvelni, hogy az eurózóna tulajdonképpen 800milliárdot fektet saját magmentésébe. Ezzel a számmisztikával próbálja Európameggyőzni többek között a Nemzetközi Valutaalapot, hogy segítsen.
Később, a nem eurózóna tagállamok pénzügyminisztereivel kibővült tanácskozáson a várakozások szerint megállapodnak, hogy nem támogatják az Európai Bizottság azon javaslatát, miszerint az európai ügyfeleknek három- és hatéves rotációban cserélgetniük kell a hitelminősítő cégeket.
