A hitelképesség vizsgálata során a pénzintézetek most lényegesen jobban igyekeznek differenciálni ügyfeleiket, ám ez egyúttal azt is jelenti, hogy a rizikósabbnak számító területen tevékenykedő (például az építőipar), kel lően erős biztosítékkal nem rendelkező cégek egyáltalán nem vagy csak olyan feltételek, kamatok mellett jutnak kölcsönhöz, ami mellett már nem éri meg felvenni.

Egy ilyen időszakban felértékelődnek az állami támogatások, a hitelek mögé tett garancia és kamat-hozzájárulás. Jól mutatja ezt az is, hogy mind több hitelintézet csatlakozik a Széchenyi-kártya programhoz. Az utóbbi években a vállalkozások finanszírozási igénye egyértelműen a támogatott hitelkonstrukciók felé mozdult el – mondták lapunknak az Uni-Creditnél. A bank tavaly április óta kínálja a Széchenyi-kártyafolyószámlahitelt, februárban pedig bevezette a program többi elemét is, s az eltelt közel egy évben a konstrukció igen keresettnek bizonyult, több mint ötszáz kártyát értékesítettek. Hasonló tapasztalatokról számoltak be a Budapest Banknál is: a pénzintézet tavaly augusztusban csatlakozott a programhoz, s bár az idő rövidsége miatt súlya a társaság portfóliójában egyelőre kevésbé jelentős, de az állomány dinamikusan bővül.

A Széchenyi-kártya népszerűségéhez nagyban hozzájárul, hogy az állami szerepvállalás miatt a bankok valamivel engedékenyebbek, mint saját konstrukcióiknál. Általában az elbírálás feltételei kevésbé szigorúak a garanciával nem rendelkező termékekhez képest, például az ágazatok vagy a kapcsolt vállalkozások vizsgálatánál, de az adható hitelösszeg is jellemzően magasabb. További előny, hogy az elbírálás nagyon gyors, a Budapest Banknál például mindössze három nap. A bírálati szempontok hasonlók, mint más banki hitelkonstrukcióknál, ám mivel a termékek feltételrendszere, kondíciói és biztosítéki feltételei standardizáltak, így a hitelbírálat folyamata általában egyszerűbb és gyorsabb –tették hozzá az UniCreditnél.

A hagyományos banki termékek, illetve a Széchenyi-kártya keretében elérhető kölcsönök igénylői, illetve a hitelcélok közöttnincsrelevánskülönbség, az viszont megfigyelhető, hogy sok esetben nem eléggé tájékozottak az ügyfelek az állami támogatású hitelek felhasználási céljait illetően – mondták a Budapest Banknál. A pénzintézetnél például számos olyan ügyféllel találkoztak már, aki folyószámlahitelből kívánta fedezni forgóeszközköltéseit, pedig erre a célra van külön hitel is. Az UniCredit tapasztalatai szerint az általánosan csökkenő vállalati hiteligény közepette a rövid lejáratú, a likviditási problémák kezelését szolgáló források iránt nőtt a kereslet – erre a célra a Széchenyi-folyószámlahitel ideális megoldást jelent a mikro- és kisvállalkozásoknak. A program többi eleméből a Széchenyi-forgóeszközhitel és a támogatást megelőlegező hitel iránt jelentősebb az érdeklődés. Előbbi esetében a Széchenyi-kártyához hasonló, likviditási célú finanszírozási, az utóbbi iránt pedig az európai uniós támogatások előfinanszírozása szempontjából a speciális jellege miatt.