Ráraknak a tűzfalra

Felpörgetik a tőkebefizetést az eurózóna tagjai az új, júliusban működésbe lépő állandó európai mentőalapba (ESM) – erről is születhet döntés a pénzügyminiszterek pénteki találkozóján, amelynek a dánok uniós elnöksége miatt Koppenhága ad helyet.

Várhatóan arról is határoznak, miként integrálják a 2010májusában felállított ideiglenes alapban (EFSF) maradt pénzt az ESM-be.

Nagy a nyomás az európai államokon, hogy összesen ezermilliárd euróra duzzasszák fel a minap Brüsszelben az OECD főtitkára, Angel Gurría által „minden tűzfalak anyjának” nevezett eszközt. A remények szerint a megfelelő európai hozzájárulás meggyőzheti a nagy befektetőket és a Nemzetközi Valutaalapot (IMF), hogy nagyobb összegekkel járuljanak hozzá az eurózóna megsegítéséhez.

Az ügy hétfőn látszott elmozdulni a holtpontról, amikor Angela Merkel német kancellár jelezte: hajlandó átmenetileg 700 milliárd euróra növelni az ESM eredetileg 500 milliárd euróra tervezett tűzerejét, úgy, hogy az EFSF párhuzamosan fusson mellette. Az Európai Bizottság és több tagállam álláspontja szerint azonban ez nem lesz elég erős üzenet a piacoknak és a nemzetközi közösségnek.

Az állandó mentőalap, az ESM elvileg 700 milliárd eurós jegyzett tőkével és 500 milliárd eurós azonnal mozgósítható hitelkerettel rendelkezik majd, amihez 80 milliárd eurót az euróövezeti tagállamok tőkebefizetéséből kell biztosítani. Úgy tűnik, a tagállamok vállalják majd, hogy két részletet idén, két részletet jövőre, és egyet 2014-ben befizetnek, így az alap egy évvel a tervezett előtt elérheti teljes kapacitását. Mindenesetre júliusi indulásakor az állandó mentőalap mindössze 200 milliárd euró azonnal mozgósítható hitelkerettel rendelkezik majd.

Az EFSF 440 milliárd eurójából 200 milliárdot már lekötöttek a görög, ír és portugál mentőprogramokra. Kérdés, mit kezd ezekkel a pénzekkel az eurócsoport. Az eddig vonakodó Merkel szavai szerint ezek a programok párhuzamosan futnának az ESM mellett, a fő vita így a fennmaradó 240 milliárd sorsáról szól majd. Az Európai Bizottság szerette volna ezt is hozzácsapni az új mentőalaphoz (így valójában 940 milliárd euróra növelve annak kapacitását), de ez majdnem biztos, hogy nem megy át a pénzügyminiszterek ülésén – a kompromisszum valahol 700 és 940 milliárd között várható.

A konfliktus alapvetően filozófiai, a piacok reakciójának megjósolásán alapul. A 940 milliárd mellett érvelő „maximalisták” szerint el kell riasztani a spekulánsokat. Az OECD főtitkára, Gurría kedden így érvelt Brüsszelben az ezermilliárdos tűzfal mellett: „Túl kell lőni a célon, hogy a piacok ne kételkedjenek a kapacitásban és a szándékban”. Ugyanakkor a német és finn félelmek szerint a nagy mentőalap önbeteljesítő próféciaként valóra váltja a legrosszabb félelmeket, ráadásul lazíthatja a kormányok nehezen kiharcolt fiskális fegyelmezettségét.

940 MILLIÁRD

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG a régi ideiglenes és az új állandó mentőalap összegyúrásával 940 milliárd eurót helyezne készenlétbe a nehéz helyzetbe kerülő tagállamok számára.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.