Fellegi megint az IMF-hez utazik, Szijjártó szerint elhárulnak az akadályok
Vagyis az év eleje óta tapodtat sem haladt előre a hitelszerződés előkészítése, legalábbis az IMF megítélése szerint. Pedig a kormány eközben folyton-folyvást azt bizonygatja, hogy készen áll a hiteltárgyalásra. Tegnap például Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője közölte a Bloomberg hírügynökség szerint, hogy a magyar kormány eleget tett a jegybanktörvény Brüsszel által elvárt módosításának, a kérdés tehát megoldottnak tekintendő.
Szijjártó vélhetően arra gondolt, hogy a kormány pár hete elküldte Brüsszelbe az MNB-ről szóló törvény módosításának törvénytervezetét, azt megelőzően, hogy azt benyújtották volna a parlamentnek. Ebben a kormány olyan változtatásokat kezdeményez, amelyek valóban szerepeltek az Európai Unió észrevételei között. Néhány esetben azonban, mint a jegybanki vezetők esküjének szövege vagy az MNB első emberének fizetése (amelyet a havi átlagkereset tízszeresében korlátoznak jelenleg), a kormány kitart álláspontja mellett, tehát nem óhajt módosítani az Orbán-kormány ideje alatt elfogadott törvényszövegen.
Ezekben a kérdésekben Brüsszel kiegészítő információkat kért. Kormányzati forrásaink szerint Szijjártó abban a tudatban nyilatkozta azt, amit, hogy a kabinet olyan tájékoztatást ad az uniónak a még napirenden tartott ügyekben, amelyek meggyőzők lesznek. Úgy tudjuk, az érvek között helyet kap, hogy a fizetési plafon nem kizárólag a jegybankelnökre vonatkozik – ugyanakkor ez nem új keletű magyarázat, ezért nehéz elképzelni, hogy ez az információ érdemben segítené a vitás kérdések rendezését.
Arról is tudni lehet, hogy az unió, illetve az Európai Központi Bank, de még az IMF sem elégedne meg azzal, ami a törvénymódosítási javaslatban szerepel. Hiányzik ugyanis belőle annak a garanciája, hogy a jegybank függetlensége nem sérül. A leendő hitelnyújtók úgy látják, a monetáris tanács hatáskörének bővítése, valamint az új alelnök kinevezése, annak szabályozása csorbítja a függetlenséget. Erre figyelmeztetett még januárban az IMF a Magyarországról készített jelentésében, melyről lapunk is beszámolt. Ennek fényében érdemes vizsgálni Szijjártó nyilatkozatát, ami valószínűleg azon alapul, hogy a függetlenség említett garanciáinak visszaépítése direkt módon nem fogalmazódott meg azokban a kormánynak címzett ajánlásokban, melyeket a kötelezettségszegési eljárás során tett Brüsszel. Megfogalmazódott viszont kedden a jegybank részéről, amely közlemény formájában jelezte egyet nem értését a tanácsot és az alelnököt érintő, hatáskörüket jelentősen kibővítő intézkedésekkel szemben.
A hiteltárgyalások előrelendítését szolgálhatja, hogy – amint azt Szijjártó bejelentette – Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter a jövő héten újra Washingtonba utazik (ahol két hete már vizitált), s az IMF illetékeseivel tárgyal. A piac azonban csak akkor lesz fogékony az ilyen bejelentésekre, ha végre történik valami, épp elégszer ültette már hintába a közvéleményt a kormány – valahogy így lehet a legfrappánsabban összegezni az ezzel kapcsolatos piaci véleményeket.
A tárgyalások gátja a kormány szerint az, hogy nem tudják pontosan, mit akarnak tőlük a hitelnyújtók. Nos, egy sor kérdésre választ találhatnak az IMF említett januári országjelentésében, a valutaalap tehát nem árul zsákbamacskát. Az igazi kérdés az, hogy az unió mit vár el, mert az EU és az IMF „táncrendje” szerint csak Brüsszel és Budapest egyezségre jutása után foglalnak helyet a tárgyalóasztalnál a valutaalap képviselői.
A keddi panelbeszélgetésen Ivascsenko ezért újra kísérletet tett, hogy összefoglalja, amit a valutaalap jelen helyzetben közölhet. Beszélt arról, hogy a magyar kormány nehéz feladat előtt áll, mert egyszerre kell gondoskodnia az egyensúly megőrzéséről és a növekedés feltételeinek biztosításáról. Az ország melletti bizalom megerősítését nevezte az egyik legsürgetőbb feladatnak. Arról is szót ejtett, hogy az adórendszerben ügyelni kell a jövedelemelosztás hatékonyságára, mert ez is visszafoghatja a növekedést. Részletesebb elemzésre nem vállalkozott, de amikor a panelbeszélgetés egyik résztvevője az egykulcsos személyi jövedelemadóval kapcsolatos aggályait osztotta meg a hallgatósággal, az IMF budapesti irodájának vezetője nem szállt vele vitába, hanem helyeslőleg bólogatott.
Miért sürgős az IMF-nek?
A kormányban úgy tartják, hogy az IMF-nek lenne egyre sürgetőbb a tárgyalások megkezdése – értesült lapunk. Azon alapul ez az érvelés, hogy a következő időszakban több olyan fontos kormányzati döntés születik meg, amely hosszú távra meghatározza az ország költségvetését, gazdaságpolitikáját, ezeken viszont mandátum híján nem tud érdemben alakítani a valutaalap. Április közepére el kell készülnie a konvergenciaprogramnak, és megkezdődik a 2013-as költségvetés előkészítése, s ha nem indulnak el hamarosan a tárgyalások, az IMF képviselői a már keretbe foglalt számokkal lesznek kénytelenek szembesülni, ami – kormányzati feltételezések szerint – kevesebb mozgásteret enged nekik.
Megállapodás híján drága a kötvény
Proaktív a kormány, és a háttérben kész forgatókönyveket, egyfajta második Széll Kálmán-tervet készít a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) megkezdendő tárgyalásokra, azok gyors lezárása érdekében – vélekedett tegnapi sajtótájékoztatóján Vízkeleti Sándor. A Pioneer Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója szerint Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter kész csomagot tud majd elővarázsolni a cilinderből, s ezzel megkönnyíti a megállapodást. A szakember azt nem részletezte, hogy a tervnek mit kell tartalmaznia, szerkezeti kiigazításokra azonban mindenképpen szükség lesz – jelezte. Szerinte a tervnek nem része a még meglévő, 230 milliárd forintra becsült magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítása. Az EU/IMF-megállapodás fontosságát azzal indokolta, hogy az államadósság finanszírozása még a mai kedvező nemzetközi hangulatban is kiemelkedően magas, nyolc-kilenc százalékos hozamszinteken történik, s ez hosszú távon nem fenntarható, különösen olyan alacsony gazdasági növekedési kilátások mellett, mint amilyenek nálunk vannak. A megállapodással sokkal olcsóbbá válik a finanszírozás, a kamatkülönbözetet pedig akár az oktatás fejlesztésére mint megtérülő befektetésre is fordíthatná a kormány. Vízkeleti figyelmeztetett arra, hogy válsághelyzet bármikor újra és újra kialakulhat, ezért a védőháló az olyan sérülékeny országok számára, mint a miénk, kiemelten fontos. (K. B.)
