Leállítják a Tisza II.-t
Az egységet 1996-ban privatizálta az amerikai AES. Az erőmű távlati fennmaradását a 2001-ben, az első Fidesz-kormány alatt az állami Magyar Villamos Művekkel (MVM) kötött hosszú távú áramvételi szerződés garantálta. Hat éve Orbán Viktor ellenzéki vezetőként erőteljesen bírálta az erőművekkel kötött hosszú távú szerződéseket, mert azok szerinte „luxusprofitot” garantáltak a privatizált cégeknek. Később az Európai Unió is megállapította, hogy túl sok pénzt kaptak így az erőművek, és a magyar államot a szerződések felbontására szólította fel. Ezt az MVM az összes erőművel megtette, ám többükkel új, az EU-nak is megfelelő megállapodást kötött. Ebből a körből azonban – mások mellett – az AES kimaradt. A befektető a washingtoni választott bíróságon kártérítési pert indított a magyar állam ellen, amit két éve elvesztett.
Tavaly érkeztek az első hírek az erőmű bezárási terveiről. Schwardy György akkori vezérigazgató nyílt levele szerint – melyet a Boon.hu idéz – nem lenne baj, ha az AES távozna, mert az egység „gyűszűnyi ésszel és kellő politikai akarattal” ismét nyereséges lehetne. Hírek szerint az erőmű az utóbbi időkben már nemcsak áramát, hanem rendelkezésre állási képességeit sem volt képes értékesíteni. Áramuk jóval többe került, mint az elérhető hasonló gázerőműveké. Egyes értékelések szerint elavult, rossz hatásfokú berendezésekkel ennél olcsóbbak nem is lehettek volna. Eme vélemények szerint az elmúlt évtizedek során több tízmilliárdos haszonra szert tevő befektető nagyobb összegeket költhetett volna felújításokra, beruházásokra is. Ezt az állítást az AES képviselője cáfolta, mondván: az erőmű berendezései jó állapotban vannak.
Az AES számára mégis az lehetett az „utolsó csepp” a pohárban, hogy – mint megtudtuk – a Tisza II. nem nyert az áramrendszert irányító, MVM-tulajdonú Mavir tartalékokra hirdetett legutóbbi negyedéves árverésén. Az AES-Tisza II. sajtómegbízottja szerint emellett számos más okkal is magyarázható a termelés mostani felfüggesztése. Indoklásuk szerint, miközben a legnagyobb költségüket kitevő, a nemzetközi olajkurzushoz kötött gáz ára folyamatosan nő, a bevételeiket jelentő nemzetközi áramárak nem emelkednek ilyen mértékben. Az AES sajtóképviselője leszögezte: kedvező változás esetén újraindulhatnak. Az AES-Tisza II. – legalábbis a helyi munkaügyi központ által az MTI-nek adott tájékoztatás szerint – a döntés nyomán 101 munkavállaló elbocsátását tervezi. Harminc főt állagmegóvási célból megtartanak. E számokat az AES képviselője lapunknak nem kívánta megerősíteni, hozzáfűzte viszont: tárgyalnak befektetőkkel az eladásról.
