Mint ismeretes, a francia Auchan itteni leányvállalata, az Auchan Magyarország Kft. tavaly december végén jelentette be, hogy a Cora hipermarketlánc addigi tulajdonosa, a belga Louis Delhaize-csoport végül nekik ígérte a hét magyarországi Cora hipermarketet. Mivel a fúzióban érintett cégek összes forgalma meghaladja világszinten az ötmilliárd eurót, illetve cégenként a 250 millió eurót, ezért az Auchan itthoni terjeszkedése közösségi szintű ügy, amelyben elvileg az uniós versenyhatóságként is működő Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága is kimondhatja a végső szót. Brüsszelben bólintottak rá a közelmúltban a Plus felvásárlására, amikor a Spar volt a vevő.

Az Auchan március elején leadta az összefonódás iránti kérelmét Brüsszelben. A kinti versenyhatóságnak elvileg innentől számított 90 napja van, hogy lefolytassa az eljárást, így ebben az esetben májusra dőlhet el, hogy vihetik-e az itteni Corákat. Úgy tudni, a bizottság elindította az előzetes adatgyűjtést, az üzlet kapcsán kérdőívvel kereste meg a hazai élelmiszer-kiskereskedelemben érdekelt kiskereskedőláncok vezetőit. Ugyanakkor a testület az összefonódási kérelmet elküldte a GVH-nak is, amely néhány napon belül eldöntheti, hogy él-e a saját döntési jogkörével.

Cora üzletben – Még várni kell az átnevezéssel

Korábban, 2007-ben Szlovákiában az ottani versenyhatóság saját hatáskörében utasította el a Tesco kérelmét, amikor az át akart venni négy ottani Carrefour üzletet. A szlovák monopóliumellenes hivatal azzal érvelve utasította el a brit cég kérelmét, hogy az összefonódás torzítaná a versenyt.

Az Auchan számára most az a kérdés, hogy a 2011-ben Magyarországon 224 milliárd forintos forgalmat lebonyolított Auchan a hét Cora hipermarkettel kiegészülve 320 milliárd forintos hálózattá tud-e bővülni nálunk. Ezzel az Auchan a hipermarketek között a Tesco után a második legerősebb lánccá avanzsálhat a piacon (a Spar 381 milliárdos forgalmának jelentős része szupermarketekből, illetve szupermarketté átalakított diszkontokból származik, míg az Auchan és a Cora kizárólag hipermarketekből áll).

Ez utóbbi tény azért is lehet érdekes, mert a versenyhatóságok – ­uniós és tagállami egyaránt – ilyenkor azt mérlegelik, hogy az adott kereskedelmi csatornában – hiper- vagy szupermarket, diszkont vagy kisbolt – a cégfúzióval csökken-e vagy megszűnhet-e a verseny. Kérdés, hogy a GVH, illetve Brüsszel a döntéskor mennyire ragaszkodik az eladási csatorna kategóriáihoz: a nagy hipermarketeknek valójában nemcsak a hasonló, nagy alapterületű kiskereskedelmi cégek, de a diszkontok is a versenytársai.

A kormánynak is lehet egy-két szava

A játszma sorsa eldőlhet azon is, hogy mit gondol a kormányoldal a kiskereskedelem átalakulásáról. Mint emlékezetes, az Auchan tavaly év végén a Fidesszel sokrétű kapcsolatokkal rendelkező láncok, a CBA és a Coop orra elől halászta el a Cora-láncot, ami így súlyos presztízsveszteséget jelentett a kiskereskedelem „hazafiasítását” felvállaló kabinetnek. Bár jóval korábban is voltak kósza hírek arról, hogy az Auchan bejelentkezett néhány Cora áruházra a Louis Delhaize-csoportnál – amely még tavaly nyár elején döntötte el, hogy kirostálja magyarországi portóflióját –, ám hosszú ideig csak a CBA és a Coop vételi szándékától volt hangos a sajtó, és a cégekhez kötődő források már azt is megszellőztették, hogy a zsebükben van a Magyar Fejlesztési Bank ígérvénye. A belgák azonban december végén váratlanul az Auchannak adták el a Corát, szakítva azzal a tervvel, hogy egy csomagban értékesítsék a Delhaize-portfóliót. A CBA-nak és a Coopnak a Cora felvásárlására létrehozott közös cége, a C + C Partners Kft. így a – hazai láncok profiljába jobban beilleszthető – Profi diszkontokra és a Mach szupermarketekre tesz vételi ajánlatot.