Ezzel a módszerrel a gabonaüzletágban évente mintegy 25-30 milliárd forintosra becsült áfacsalásnak próbálják elejét venni. Nem mellékesen a költségvetés bevételeinek növelése miatt is jól jönne a fordított áfa bevezetése, amelyet Romániában már sikeresen alkalmaznak. Keleti szomszédunk egyébként referenciaként szolgálhat, az Európai Unió ugyanis nem gáncsolta el a bukaresti áfacsomagot.

A főkent a gabonaágazatban tevékenykedő áfacsalók trükkje, hogy a kereskedő a terméket exportközvetítésre veszi át, ezért az áfát nem itthon, hanem a célországban kell megfizetnie. Az áru azonban sok esetben végül mégis belföldön talál gazdára.

A fordított áfafizetés lényege, hogy a mezőgazdasági termelő, de még az elsődleges feldolgozó sem fizet és igényel vissza áfát. Úgy tudjuk, hogy a forgalmi adó csak később, a végső felhasználónál jelenik meg az élelmiszer-, illetve takarmányláncban, amikor már nem lehet a költségvetés elől eltitkolni. Nem kis pénzről van szó: egyes becslések szerint – más ágazatokkal együtt – évi százmilliárd forintot csalnak el a jogosulatlan visszaigénylésekkel azok a mezőgazdasági cégek, amelyek valójában nem fizetik be a forgalmi adót.

Raskó György agrárközgazdász szerint kedvező hatása lesz a változásnak, de nagy szükség lenne a folytatásra, hiszen ezzel csak a gabonával csalók egy részét sikerül kiszűrni, hiszen azokat nem érinti a tervezett változtatás, akik a gabonatábla szélén zsebből fizetnek – ahogy az áfával visszaélő, zöldséggel, gyümölccsel és hússal ügyletelőket sem.

Egy olyan ágazatban, ahol a termelés fele külföldön talál vevőre, a termelőnek is fontos, ha tiszta viszonyok között folyhat a kereskedés – állítja Vancsura József, a Gabonatermelők Országos Szövetségének elnöke.

Fórián Zoltán, az Agrár Európa Tanácsadó Kft. üzletág-igazgatója szerint akkor lehet érdemi sikereket elérni a feketegazdaság kifehérítésében, ha hosszú távú cselekvési terv alapján, módszeresen zárják el azokat a csatornákat, amelyeken keresztül a költségvetést megkárosítják. A fordított áfa eszköze ebben a folyamatban csak egyetlen elem, korántsem nyújthat teljes megoldást. A szakember úgy véli, hogy a nyilatkozatokban elhangzó, a költségvetés káraként becsült százmilliárdos összegeknél akár nagyságrenddel nagyobb számokról is lehet beszélni. Példaként említette az eleve kézpénzben, számla nélkül zajló ügyletet. Fórián szerint a visszaélések életvitelszerűen zajlanak, teljesen beépültek a mindennapi gyakorlatba. Emiatt csak igen kemény fellépéssel lehet elriasztani az áfacsalások elkövetőit, az áfa – jelenleg 27 százalékos – mértékének csökkentése önmagában nem megoldás.