Keserves kompenzáció
Az OTP-vezér Csányi Sándor agrárérdekeltségébe tartozó Pick Szeged Zrt. is azon cégek sorába tartozik, amelyek nem teljesítik idén a kormány béremelési elvárásait, így a bérkompenzációban sem tudnak részt vállalni. Kovács László, az igazgatóság elnöke úgy fogalmazott lapunknak, hogy roppant nehéz időszakot él meg az élelmiszeripar, s ez a vállalatot is érinti. A bérkompenzációs elvárások olyan költséget jelentenek ebben a helyzetben a társaság számára, amelyet most nem tudnak kigazdálkodni. – Amennyiben a külső körülmények erre lehetőséget biztosítanak, akkor majd megtesszük – mondta a Népszabadságnak a húsipari cég vezetője.
A Picknél vannak nagyobb cégek is, amelyek nem hajtották végre az év elején a nettó bérek megőrzését szolgáló lépéseket. – Végrehajtjuk a bérkompenzációt, méghozzá az év második felében – mondta munkatársunknak Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom első embere egy tegnapi gazdasági konferencia szünetében. A cég elnök-vezérigazgatója azt nem árulta el, hogy ez mekkora többletterhet jelent a társaság számára.
Máshol, mint például az építőiparban érdekelt Tondach Magyarország Zrt.-nél viszont már túlestek ezen. Az energiaszektor szereplői közt is van olyan – mint a Tigáz-csoport, a Főgáz vagy az Elmű–Émász-áramcsoport és a GDF Suez magyarországi energiatársaságai –, ahol kipipálták ezt a feladatot. Az EDF Démásznál viszont még nincs megegyezés. A dél-magyarországi áramszolgáltató mindenképpen kompenzációt kíván adni azoknak a munkavállalóinak, akiknek havi nettó jövedelme ténylegesen csökken – közölték érdeklődésünkre. Az érdekképviseletekkel azonban még nem zárultak le a kapcsolódó tárgyalások. A kompenzációt terveik szerint 2012. januártól visszamenőleg érvényesítik. A Mol kérdésünkre annyit szögezett le, hogy a cégcsoport teljesíti a törvényben leírtakat.
– A munkáltatók többsége az év első három hónapjában igyekezett megfelelni az elvárt béremelésnek, igaz, eközben gyakran a dolgozók béren kívüli juttatásait vágták vissza – számolt be érdeklődésünkre tapasztalatairól Pataky Péter. Az MSZOSZ elnöke szerint aggasztó, hogy a keresetek reálértéken még az elvárt béremeléssel együtt is csökkennek. Úgy véli, ahhoz, hogy az időközben megemelkedett árakkal is lépést tartsanak a keresetek, a kormány által elvárt béremelésnél jóval nagyobbra lenne szükség. Másrészt az egykulcsos adó nyomán most lényegében kettészakad a munkaerőpiac. A jellemzően képzett munkaerőt foglalkoztató cégek – mint a gyógyszer- és gépipari, energetikai és távközlési vállalatok – munkavállalóinak a bére reálértéken még akár nőhet is, míg az eleve problémákkal küzdő társaságok dolgozói a bérkompenzációval együtt is jóval rosszabbul fognak keresni.
Tipikusan ilyen a kiskereskedelem, ahol az ágazat nagy láncainak zöme továbbra sem hajtja végre a bérkompenzációt. Az állóháborúra emlékeztető helyzetben a szakszervezetek azért nem tudnak eltekinteni a béremeléstől, mivel az egykulcsos adó nyomán a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) szerint 8–15 százalékkal csökkentek a keresetek. Ugyanakkor a kereskedelmi cégek szerint bizonytalan, hogy milyen forgalomra számíthatnak idén, ezért elhamarkodott lenne már az év elején béreket emelni kormányzati parancsszóra.
