Ezt sok helyen muszáj volt megtenni, mert különben összecsúsztak volna a bértáblák – mondták a Népszabadságnak a tegnap ismertetett jelentés kapcsán a KSH szakértői. Ennek a veszélye főleg az alacsonyabb fizetésű ágazatokban áll fenn, mint a kereskedelem, a vendéglátás. Az erőteljes bérnövekedés, illetve az újabb, áprilisban induló árfolyamgát miatt érdemes megvizsgálni, hogy tavalyhoz képest keletkezhet-e többletjövedelem a családoknál, ami a fogyasztás bővülésén keresztül lökést adhat a gazdaságnak. – Erősen kétséges, hogy ez a bérnövekedési ütem fennmaradhat – hűti le a várakozásokat Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere. A magyar gazdaság ugyanis recesszióközeli állapotban van, annak ellenére, hogy a tavaly év végi GDP-adatok kedvezőbbek lettek a vártnál. A szakértő szerint, ha a gazdasági környezet kedvezőtlenül alakul, akkor az emberek inkább újraépítik a megtakarításaikat (amit például a végtörlesztésre használtak fel), s nem a boltokban költik el a többletjövedelmet.

Hasonlóan látja Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára, aki szerint a januári közel tízszázalékos bérnövekedés ellenére nem fog pénzeső hullani az év hátralévő részében a munkavállalókra. – Egy olyan évben, amikor nincs gazdasági növekedés, ezt nem is lehet elvárni a versenyszférától – mondta lapunknak adott interjújában. A főtitkár szerint az adatok megmutatják, hogy egyes cégeknél elbocsátásokkal teremtik elő a minimálbér-emelések fedezetét.

Az egészségügyben dolgozók tegnap a szerencsések oldalán álltak, a kormány ugyanis bejelentette az ágazati béremelés mikéntjét. Az orvosok a fizetésüktől függően 10 ezer és 65 600 forint közötti béremelésben részesülnek.

Reális veszély az „összecsúszás”: a repülőtéri Sky Court építése