A hitelhez ez még kevés lesz
A szervezet januárban kiadott jelentésében (Staff Report) valóban több bekezdésben értékeli a parlament által a tavalyi év végén elfogadott jegybanktörvényt. Az itt szereplő megállapítások leginkább a jegybanki működés átalakítását, a jogkörök átcsoportosítását érintik, a monetáris tanács megváltozott feladatkörét elemzik, külön hangsúlyt helyezve a jegybankelnök funkcióinak csorbítására.
Az IMF a jelentésben úgy fogalmaz, hogy ezek a módosítások gyengítik az MNB autonómiáját. Kifogásolják, hogy az elnök és az alelnökök részvételével újra felálló igazgatóságban a törvény olyan döntéshozatali rendet teremt, amely lehetővé teszi, hogy az MNB elnöke nélkül szülessenek meg a döntések (a törvény szerint ugyanis az igazgatóság határozatképes, ha tagjai közül legalább ketten jelen vannak). Szóvá teszik a monetáris tanács megnövekedett hatalmát, a testület kibővítését, azt, hogy a jegybanki működés során nagyobb lesz a súlya, mint az igazgatóságnak (a törvény egyébként azt is lehetővé teszi, hogy a tanács feladatokat ruházzon át az igazgatóságra). A jelentésben megjegyzik, hogy ilyen igazgatási jogkörök korábban az elnökhöz tartoztak. Harmadrészt pedig arra hívják fel a figyelmet, hogy a jegybankelnöktől a miniszterelnökhöz, illetve a monetáris tanácshoz került az alelnökök kijelölésének, illetve a hatáskörük meghatározásának joga. Az irányítás szempontjából nem tartják továbbá szükségszerűnek egy harmadik alelnök kinevezését, melyhez a törvény szintén utat nyit. Ezt inkább a kormányzati befolyás növekedésére módot adó jogszabályváltozásnak tekintik.
Megemlítik még az alaptörvényt is, amely szerint adott esetben sor kerülhet az MNB és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) összevonása úgy, hogy a jegybankelnök és a PSZÁF vezetője alelnöki posztot kapna az új szervezetben. Ez az egyetlen pont az IMF „hibalistáján”, aminek az orvoslására kész a magyar kormány, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter módosító javaslata ezt a részt kivenné az alaptörvényből. A módosítások egyébként olyan pontokat érintenek, amelyek az IMF jelentésében nincsenek kiemelve. Így a kormánynak nem kellene elküldenie a monetáris tanács napirendjét, továbbá a kormány képviselője nem venne részt a tanács ülésein (ahol eddig szavazati jog nélkül jelen lehetett). Kikerülne a jegybanktörvényből a tanács tagjainak súlyos kötelezettségszegés esetén történő felmentéséről rendelkező rész is, illetve az is, amelyik a tanács megszűnéséről rendelkezett az euró magyarországi bevezetése esetén.
Mint látható, az IMF jelentésében ennél jóval komplexebb észrevételek szerepelnek, s ha valóban ezeket a változtatásokat várja el a hiteltárgyalások megkezdése előtt, akkor a kormánynak van még dolga a jegybanktörvénnyel. Mivel újabb törvénymódosítási szándékról jelenleg nem tudni, a jegybanktörvény körüli vita tovább késleltetheti a hiteltárgyalások elkezdését. Főleg ha az Európai Központi Bank kritikái közt is hangsúlyosabbá válnak az IMF észrevételei, amint erre a lehetőségre figyelmeztetett is a minap egy kormányzati szereplő.
A késlekedés veszélyére figyelmeztetett tegnap a Moody’s hitelminősítő intézet, Magyarországot adósmegítélési szempontból negatívnak nevezve. Felhívták a figyelmet, hogy idei bruttó hiteligényünk a GDP 16 százalékát teszi ki, ami a legmagasabb a közép-európai régióban, és támogatási program hiányában a külső hitelfinanszírozás kihívást jelenthet. Az ilyen, egyre szaporodó aggódó hangokat a hét második felében tudná lehalkítani a kormány: Fellegi Tamást, a hiteltárgyalások lefolytatásával megbízott tárca nélküli minisztert március 16-án fogadják az IMF washingtoni központjában. Azok a megbeszélések azonban nem tekinthetők a tárgyalások hivatalos megkezdésének – jelezte idejekorán az IMF.
A kormány csak az EB-re figyel
Az Európai Bizottság válaszlevelében megfogalmazottak között nem szerepelt olyan hivatalos elvárás, hogy a miniszterelnök ne jelölhessen egy harmadik, funkcióval fel nem ruházott MNB-alelnököt, továbbá két újabb monetáristanács-tagot – mondták lapunknak fideszes politikusok és egy kormányzati forrás, akik szerint a kabinetnek hivatalosan a bizottságot kell tárgyalópartnernek tekintenie. Arra a felvetésre, hogy az Európai Központi Bank aggályokat fogalmazott meg, „fölösleges kinevezésnek” aposztrofálva ezt a passzust, ami „durván megsérti a jegybanki függetlenség uniós szinten védett alapelvét”, az volt a kormányoldali szereplők válasza, hogy ez a bank észrevétele, a kormány pedig eldöntheti, hogy akceptálja-e vagy sem. (Cs. I.)
Áprilistól működik az MNB-igazgató
A törvénynek megfelelő működési rend kialakítása folyamatban van, a jegybank a törvény által előírt határidőre, 2012. március 31-re elvégzi a szükséges feladatokat – adott feszes választ lapunknak az MNB sajtóosztálya, ahová azért fordultunk, mert a jegybanktörvény szerint március végére kell egyrészt az MNB alapító okiratán átvezetni az új jegybanktörvény rendelkezéseit, másrészt legkésőbb eddig az időpontig kell felállítania az igazgatóságot. Bár a jogszabály alapján ez hamarabb is megtörténhetne, úgy tudjuk, a jegybank kivár az utolsó pillanatig, s a testület áprilistól kezdi meg működését. Korábban több jegybanki vezető is felhívta a figyelmet, hogy a törvényváltozások átvezetése az MNB szervezeti, működési rendjén jelentős munkát igényel. Ennek során értelemszerűen nem tudják figyelembe venni azokat a módosító javaslatokat, amelyeket a múlt héten hozott nyilvánosságra a kormány: a határidőre tehát a hatályos törvénynek megfelelő átalakításokat hajtják végre. (B. F. Z.)
