Fellegi nyomatékosította, hogy hosszú távon fenntartható gazdasági növekedéshez mindenképpen szükség van a hitelre. A miniszter a jövő hetet Washingtonban tölti, ahol a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselőivel egyeztet a tárgyalások megkezdésének konkrét feltételeiről. Fellegi szerint a kormány rugalmasságát jelzi, hogy a jegybanktörvény kifogásolt pontjait módosító javaslatot már elküldte az Európai Központi Banknak és az IMF-nek, gyors választ kérve, hogy a változtatásokat mielőbb szentesíthesse a magyar parlament. Arról is beszélt, hogy a vitatott politikai kérdések jogi keretek közötti megoldása időigényes folyamat. (Tegnap egy másik, az MKIK által szervezett konferencián Orbán Viktor arról beszélt, hogy az IMF-fel és az EU-val folytatandó tárgyalások elhúzódásáért nem Magyarországot, hanem a másik felet terheli a felelősség. „Két hónapja ott ülök a tárgyalóasztalnál, csak nem jönnek, ez a baj” – jelentette ki az MTI tudósítása szerint a miniszterelnök.)

Fellegi előadásából kiderült, a kormány nagyjából képben van, hogy milyen forró témák szerepelhetnek majd a valutaalappal folytatandó tárgyalásokon, bár hivatalos jelzést még nem kapott. Az IMF országjelentése és javaslatai azonban rendelkezésre állnak. Ezek szerint az IMF kíváncsi lehet az egykulcsos jövedelemadó-rendszer és a leszállított társasági adókulcs miatti bevételkiesés pótlására. Téma lesz a tömegközlekedés fi nanszírozása, a közteherviselés, a Széll Kálmán Terv vállalásainak végrehajtása, a válságadók kivezetése és az önkormányzati adósságteher kezelése. „Áthidalhatatlan ellentét e kérdésekben nincs a kormány és a pénzügyi szervezet között, ám a magyar érdekek feladása a tárgyalásokon fel sem vetődhet” – nyomatékosította a miniszter. Azt, hogy mi jelentené a szuverenitásunk feladását, a kormány más tagjai korábban egyértelművé tették: a kabinet nem hajlandó engedni az egykulcsos adóból, még a 16 százalékos mértékből sem.

Fellegi önkritikát is gyakorolt: elismerte, a kormány rosszul mérte fel az adókönnyítések beruházásnövelő hatását, alábecsülte a pénzpiaci bizalomvesztés mértékét és a válság adó alanyainak lobbierejét.

A felszólalók közül Király Júlia, az MNB alelnöke gazdaságpolitikai fordulatot sürgetett, utalva arra, hogy az ország hitelességének viszszaszerzése alapvető fontosságú. Ehhez az IMF nyújtotta biztonsági háló elengedhetetlen. „Magyarország sérülékenysége ugyanis rendkívül magas – érvelt a fordulat szükségessége mellett –, országkockázatunk miatt nyolcszázalékos hozamot kell fizetnünk államkötvényeinkre, s ennek a szintnek hosszú távú csökkentése alapvető érdekünk.”