Lesz még velünk baja az EKB-nak
Értesüléseink szerint a kormányban készülnek arra a lehetőségre, hogy az eddiginél erőteljesebb kritika fogalmazódik meg a frankfurti székhelyű bank részéről a monetáris tanács bővítésével, hatáskörének kiszélesítésével, illetve egy újabb alelnök lehetséges kinevezésével kapcsolatban. Korábbi értesüléseink szerint a jegybankon belüli jogkörök átrendezése a Nemzetközi Valutaalap számára sem elfogadható abban a formában, ahogy az MNB-ről szóló törvényben szerepel, ami megnehezítheti a tárgyalások elkezdését az új hitelcsomagról.
Forrásaink szerint az új fejezet nyitányának tekinthetőek azok a tegnapi kormányzati nyilatkozatok, amelyek az Európai Bizottság legutóbbi, kedden közölt állásfoglalását értelmezték. A bizottság a Magyarországgal szemben folyó kötelezettségszegési eljárásról alkotott véleményt: két ügyben, a bírák nyugdíjazása és az adatvédelmi ombudsman kapcsán az eljárás második szakaszba léptetését jelentették be, a jegybanktörvénnyel összefüggésben pedig további tisztázó információkat kértek a magyar kormánytól. Ezt itthon hivatalos körökben úgy értették – és így is interpretálták, mint Giró-Szász András tette csütörtök reggel az MR1-Kossuth Rádiónak, illetve még szerda Az Este című televíziós műsornak –, hogy a bizottság nem fogja a második szakaszba léptetni a jegybanktörvényhez kötődő ügyeket. Részben azért, mert a jelenleg vitatott pontok legtöbbje esetében a kormány kész a törvénymódosításra, javaslatait el is küldte Brüsszelnek, illetve az EKB-nak, s csak a válaszukat követően kerül a parlament elé a javaslat.
Arról viszont nem történt említés ezekben a nyilatkozatokban, hogy mi a helyzet a jegybanktörvény két, leginkább kifogásolt részével, az eskütétellel és a jegybankelnöki fizetési plafonnal. Ezek ugyanis nem szerepelnek a módosítások között, így várható, hogy a bizottság nem lesz maradéktalanul elégedett a válasszal. Kormányzati forrásaink szerint azonban korántsem biztos, hogy ez a forgatókönyv valósul meg. Az eskü ügyét egyértelműen úgy kezeli a kabinet, mint ami lekerült a napirendről Brüsszelben. A fizetésről pedig olyan információk keringenek kormányzati körökben, hogy az EKB a továbbiakban nem ezt tekinti a jegybanktörvény legsebezhetőbb pontjának.
Magyarországgal szemben a kötelezettségszegési eljárással párhuzamosan fut a túlzottdeficit-eljárás. A bizottsági álláspont alátámasztására tegnap emelték az idei és a jövő évi hiányprognózisukat, a Portfolio.hu szerint 2012-re 3, a következő évre 3,6 százalékos deficitet jelezve a magyar államháztartásban. Brüsszel eddig 3,25 százalékos hiányt vár 2013-ban, ami felette van a megtűrt 3 százaléknak, ezért (illetve a strukturális intézkedéseket nélkülöző államháztartási gazdálkodás miatt) fenntartják az eljárást Magyarországgal szemben.
Kormányzati forrásaink szerint annyi történt, hogy a bizottság –0,1 százalékra rontotta a tavaly ősszel adott +0,5 százalékos idei magyar növekedési kilátásait, és ehhez igazította a deficitre adott prognózisát. Abban viszont forrásaink szerint még nem vette figyelembe a kormány februárban bejelentett 0,4 százalékos hiánycsökkentő csomagjának hatását. A kabinetben úgy látják, ha az idei első negyedévi GDP hasonlóan jól alakul, mint a tavaly negyedik negyedévi, de legalábbis felette lesz a bizottság várakozásainak, akkor a brüsszeli testületnek kell majd felülvizsgálnia előrejelzését.
Két lépcsőben dönthet az Ecofin
Nem kizárt, hogy végül két lépcsőben dönt az Ecofin a kohéziós alapokból származó források csökkentéséről – állították lapunknak kormányzati források. Vagyis benne van a pakliban, hogy a március közepi ülésen még nem születik meg a határozat az alaphoz való hozzáférésről, akkor csak a magyar makroszámok tüzetesebb vizsgálata kerül terítékre. De ha meg is születik – mondják forrásaink –, a magyar kormánynak fél éve lesz bemutatni a költségvetési hiány tartását szolgáló intézkedéseket. Ez tehát szeptemberig megtörténik, ezután még mindig lesz három és fél hónapja Brüsszelnek, hogy értékelje a csomagot, illetve a kormánynak, hogy azok alapján véglegesítse terveit – érveltek forrásaink amellett, hogy miért tekinthető technikainak az eljárás.
