Több tízezer ember bukja az ingyenutazást
Márciusban két kedvezmény is eltűnik a fővárosi közösségi közlekedés kínálatából. A BKV rendkívüli finanszírozási helyzetére hivatkozva a cégvezetés úgy döntött: hétfőtől nem jár ingyenbérlet a dolgozók családtagjainak, illetve a vállalat nyugdíjasainak. (A cég jelenleg 12 ezer embert foglalkoztat, így az érintettek köre több tízezres.) Ez is része ugyanis annak az ötmilliárdos takarékossági csomagnak, amelyre a városvezetés ígéretet tett a kormánynak a 32 milliárdos normatíva feloldásáért cserébe.
Ez még céges belügynek számíthatna, ám április elsejétől a nem öregségi nyugdíjasok ingyenes utazási kedvezménye is megszűnik. A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) számításai szerint a korhatár előtti nyugdíjak felszámolásáról rendelkező – tavaly elfogadott – törvény értelmében mintegy 47 ezer ember veszíti el jogosultságát az ingyenbérletre. Így április elsejétől a korkedvezményes, a rokkant-, az elő-, bányász-, illetve szolgálati nyugdíjban részesülők is teljes árú bérletet kénytelenek vásárolni. De a határidőig azoknak is le kell cserélniük a bérletigazolványukat, akik benne maradtak a kedvezményezetti körben. Így például az öregségi, illetve özvegyi nyugdíjban, árvaellátásban részesülőknek is. Ehhez a szükséges igazolások és egy fénykép mellett 250 forint szükségeltetik. A régi típusú bérlettel utazóknak pótdíjat kell fizetniük.
A szigorítás ellenére továbbra is több mint ötvenezren vásárolhatnak kedvezményes árú havi bérletet a BKV járataira. A közlekedési vállalat ugyanis eddig harminc kategóriában biztosított ingyenes vagy kedvezményes utazási lehetőséget. A VEKE ezt túlzónak találja. A civil szervezet a közlekedési vállalat gazdaságos működése érdekében több kategóriát, köztük például a 65 éven felüliek ingyenes utazási kedvezményét is felülvizsgálná, vagy legalábbis csúcsidőn kívülre korlátozná, mondván, ilyen széles körű kedvezményrendszer csak nálunk van.
Ennek a kedvezménynek a bevezetése politikai döntés volt. A rendszerváltáskor Németh Miklós kormánya hirdette meg a 70 év felettiek ingyenes utazását, amit 1998-ban Horn Gyula szállított le 65 évre. S ehhez azután egyetlen hivatalba lépő kormány se mert hozzányúlni, sőt további ingyenes utazási igazolványok százezreinek osztogatásával hozták egyre lehetetlenebb helyzetbe a közlekedési szolgáltatókat országszerte. A központilag elrendelt kedvezmények nyomán keletkező viteldíjkiesést ugyanis csak részben térítik meg.
A finanszírozatlan kedvezmények rendszerét a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) is szóvá tette a BKV pénzügyi helyzetéről szóló jelentésében. A kedvezményesen, illetve az ingyen utazók együtt évente több mint 10 milliárd forint veszteséget jelentenek a cégnek. Az állam legutóbb egy 2007-es kormányrendeletben írta elő a tanulók és a 65 év alatti nyugdíjasok számára biztosítandó kedvezményes utazási lehetőséget. A teljes ár és a kedvezményes ár közötti különbözetet azonban egy 2006-ban megállapított fix összegű árkiegészítéssel kompenzálja az állam. A diákok például jelenleg 39 százalékát fizetik ki a teljes árú bérlet árának, míg az állam további 37 százalékot tesz hozzá árkiegészítés formájában. Így minden egyes bérleten 2370 forint vesztesége keletkezik a cégnek. Hasonló az arány a nyugdíjasbérleteken is. A tanuló- és nyugdíjasbérleteken együtt évente 6,7 milliárd forint finanszírozási hiánya keletkezik a BKV-nak, míg az ingyen utazó 6 év alattiak, illetve a 65 év felettiek utazási költségeinek ellentételezésére 5,7 milliárdot kap a cég az indokolt 9,3 milliárd helyett.
A vidéki polgármesterek azt a pénzt is sokallták, amit a BKV fogyasztói árkiegészítésként kap, de az árkiegészítés átrendezésére vonatkozó előterjesztésüket végül nem tárgyalta a parlament. A múlt héten benyújtott és először tegnap tárgyalt személyszállítási törvény viszont egy szót sem ejt a fogyasztói árkiegészítésről. S ha ez sem elég, akkor már csak a 32 milliárdos – jelenleg zárolt – normatívát apaszthatja a nemzeti fejlesztési miniszter, ha teljesíteni akarja a költségvetési hiánycél megtartása érdekében fogant kormányhatározatot. Ebben a fővárosi közösségi közlekedés állami támogatásának csökkentésére kért javaslatot a kabinet. A határidő lejárt.
Ki fizessen adót?
Tegnapi internetes értesülések szerint a BKV finanszírozásának egyik eszköze lehet a közműadó, amelyet azoknak a cégeknek kellene fizetniük, amelyek földterülete alatt közművek – csatorna, kábel – vannak. Lapunk megbízható, a BKV ügyeire rálátó forrása ilyen javaslatról nem tud, ellenben olyanról igen, amelyik a közműcégekre vetne ki adót, amennyiben a föld alatt futnak a közműveik.
