Tavaly óta 5,5 százalékról 7,7 százalékra nőtt az üzemanyagok súlya a KSH fogyasztói kosarában: ma egy átlag háztartás ennyit költ keresetéből benzinre és gázolajra. Az áram 3,7, a vezetékes gáz 3,3 százalék. (Mivel ez a teljes népességre vonatkozik, az autósok esetében a tényleges arány nagyobb.) Tavaly az üzemanyag aránya még 5,5 százalék volt, szemben az áram 4 és a gáz 3,4 százalékával. Barta Judit, a GKI Energiakutató szakértője szerint indokolt az üzemanyagok súlyának növelése, de azt, hogy a háztartások többet költenek benzinre-gázolajra, mint áramra és gázra együtt, kissé túlzónak tartja. Papp Éva, a statisztikai hivatal osztályvezetője lapunknak leszögezte: a tavalyi és az ez évi súlyok a módszertanváltás miatt csak korlátozottan vethetők össze. A mutató a termékek forgalmából és árából tevődik össze. Az üzemanyagok ára az elmúlt években csökkenő kereslet mellett jelentősen emelkedett. Így Papp Éva szerint arányuk valóban nőhetett a többi energiaköltséghez képest. A statisztikák szerint januárban az üzemanyag 18 százalékos éves drágulást mutatott (a villany 4,2-t, a gáz 5,7-et, a távhő 11,7-et). A GKI számításai szerint az elmúlt év során a benzin 16, a gázolaj 21 százalékkal lett drágább. A havi átlagkereset ennél jóval kisebb mértékben nőtt. Ebből kifolyólag – a tavalyi adatokkal összevetve – ma a családi költségvetésből mintegy 9 százalékkal kevesebb telik benzinre és 13 százalékkal kevesebb gázolajra.