Fizetésemelés: itt adnak, ott elvesznek
Az állami bérkompenzáció a munkaadók és a munkavállalók szerint is ösztönzőleg hatott a vállalkozásokra, amelyek – a minimálbér és a garantált bérminimum kötelező emelésén túl – igyekeznek végrehajtani a bruttó 216 ezer forint alatti fizetések esetében az elvárt béremelést is. Az egyes ágazatokban legfeljebb 10-20 százalék azon cégek aránya, amelyek egyáltalán nem tudják vállalni a költségeik növekedését. Különösen nehéz a helyzetük az egy-két főt foglalkoztató mikro- és kisvállalkozásoknak.
Ugyanakkor Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke szerint valódi béremelésről nincs szó. Miközben a bruttó alapbérek nőnek, a béren kívüli juttatások a legjobb esetben is legfeljebb szinten maradnak, és akkor még nem vettük figyelembe az inflációt.
– Az idén legfeljebb azoknál a cégeknél folynak érdemi bértárgyalások, amelyeknél az átlagfizetések meghaladják a bruttó 216 ezer forintot, azaz ahol nem kell alapból kompenzálni az adóváltozások negatív hatásait – mondta Pataky Péter. Ezeknél a vállalkozásoknál tudják elismerni a teljesítményeket, már amennyire a gazdaság helyzete lehetőséget ad rá. A többi munkaadót tekintve nyugodtan kijelenthető, hogy a reáljövedelmek idén minimum 4-5 százalékkal csökkennek.
Ráadásul a szakszervezetnek vannak olyan tapasztalatai (például az építőiparban), hogy a vállalkozás élt a bérkompenzációval, formailag teljesítette a követelményeket, majd arra hivatkozva, hogy nincs megrendelése, valamennyi alkalmazottját áttette hatórás munkaidőbe. Ezzel elérte, hogy egy adott pillanatban úgy tűnt, hogy teljesíti a törvényi kötelezettségeket, azaz nem zárják ki a pályázati lehetőségekből, ugyanakkor a dolgozói végeredményben mégis kevesebbet keresnek, mint tavaly. Általános tapasztalat, hogy ahol kompenzálnak, ott egyéb költségeket faragnak le, például a nem rendszeres kifizetési pótlékot vagy a már korábban említett béren kívüli juttatásokat, illetve átminősítik a munkaidőt részmunkává.
– Amellett, hogy amely cég tud, az él a bérkompenzációval, a lehetőség nagyon komoly adminisztrációs tehernövekedést jelent. Az amúgy is bonyolult rendszer pedig még inkább átláthatatlanná válik azzal, hogy megnyílik a béremelések öt százalék alatti részére a központi pályázat – mondta Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára. Nagyon oda kell figyelni, jól át kell rágni, hogy megéri-e pályázni vagy sem, nehogy egy esetleges negatív bírálat térdre kényszerítse a vállalkozást. A júniusi lesz az első fizetés, amelyhez már hozzá tudják tenni a munkaadók a pályázati pénzt.
Az erről szóló törvényjavaslat-módosítást – az elvárt béremelés végrehajtásával és a foglalkoztatással összefüggő egyes törvények módosítását – Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter már benyújtotta a parlamentnek. E szerint a 21 milliárd forintnyi támogatás a Nemzeti Foglalkoztatási Alapban külön előirányzatként szerepel. Az a cég pályázhat a támogatásra, amely valamennyi munkavállalója esetében alkalmazza a bérkompenzálást, 2012-ben – az előző évihez képest – nem csökkenti a foglalkoztatottjainak számát, s a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya nem haladhatja meg 20 százalékkal a 2011-es szintet. További feltétel, hogy az adott cég 2011-es bruttó átlagkereseti mutatója ne haladja meg a bruttó 215 ezer forintot.
A pályázat mellett egyéb változásokat is tartalmaz a törvényjavaslat. Az egyik szerint az agrárágazatra más bérkompenzációs szabályok vonatkoznak a bérek szezonalitása, a mezőgazdaság valós működése (vis maior helyzetek) miatt. Ezért a javaslat mentesíti a törvény jogkövetkezményei alól az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokat, vagyis a pályázati pénzeket akkor is megkapják a cégek, ha nem hajtják végre maradéktalanul az elvárt béremelést.
Az agrárium mellett egy másik kivétel is bekerül a törvénybe. A munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó társaságok esetében a munkavállalók kétharmadának megfelelő létszám számítását úgy pontosítja a jogszabály, hogy figyelmen kívül hagyja azt a dolgozót, aki olyan kölcsönvevőhöz került, ahol a kölcsönvevő a saját alkalmazottai esetében sem tett eleget az érintett munkavállalók legalább kétharmada esetében az elvárt béremelésnek.
Ahonnan indultunk
Az adójóváírás kivezetése és az egészségügyi járulék egyszázalékos emelése miatt idén a minimálbért 18 százalékkal bruttó 93 ezer forintra, a garantált bérminimumot – a szakképzettséget igénylő munkakörben dolgozók minimálbérét – 15 százalékkal bruttó 108 ezer forintra kell emelni, hogy ne vigyenek haza kevesebb pénzt a dolgozók. Emellett bevezették a bruttó 216 ezer forint alatti fizetéseknél az elvárt béremelést is, azaz ebben a kategóriában senki nem járhat rosszabbul idén, mint tavaly. A kormányzat úgy döntött, hogy a munkaadóknak öt százalékot kell fizetniük saját zsebből, a többi összeget visszatarthatják a munkára rakódó járulékokból, a szociális adóból, azaz ennyivel kevesebbet kell befizetniük. Mára az öt százalékhoz is kérhető támogatás.
